Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)
1. szám - Kacsics Kristóf: A körmendi Kossuth-szobor története
el az a tudat, hogy Körmend város és vidéke hazafias közönsége városunk falai között a haza atyjának, Kossuth Lajosnak ércszobrot emelt! Városunk nevében mély hálámat és köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik a szobor létesítésén közreműködtek, mindazoknak, kik filléreiket erre az oltana elhozták, s mindazoknak, kik hazafias ünnepélyünket megjelenésükkel emelték. És ezzel átveszem Kossuth Lajos ércszobrát. Boldog lesz a város, ha annak őrizetét gondjai közé számíthatja. Átvesszük és megőrizzük vele együtt azt a hazaszeretetet is, melyet a nagy Kossuth szobi a kifejez s idejövünk magunk, ide hozzuk gyermekeiket, hogy megtanuljuk mindannyian, hogyan kell a hazáéit küzdeni, szenvedni. Azzal a szent óhajtással, hogy éljen közöttünk örökké az ő szelleme, Kossuth Lajos szobrát Körmend város gondozásába ezennel átveszem]" 48 A SZOBOR ÉLETE... Köztéri szobraink ügye sokszor a politikai csatározások témájául is szolgál. Településeinken nem csak Kossuth szobrok találhatóak, hanem egyéb más, a magyar vagy egyetemes történelemben szerepet játszó személyeké is. A politikai helyzet alakulásától függően kerültek később ezek zúzdába, vagy ítéltettek lebontásra. Ennek ellenére Kossuth szobrai állták a vihart, s napjainkban is hirdetik a magyar nemzet rendíthetetlen és törhetetlen hazaszeretetét, a fővárostól egészen a legkisebb településig, de a határon túl is. A körmendiek büszkék lehetnek elődeikre, akik olyan „tanítót" emeltek föléjük, aki buzdít, lelkesít, tanít és esetleg tettekre is ösztönöz. Amikor megállnak szobra előtt, emlékeznek történelmi ismereteik alapján mindarra, amit jelentett egykor, ma és a jövőben a nemzet nagy fia, akit népe egyszerűen csak „Kossuth apánknak"-nak nevezett. Kitüntetett helyzetben van az a történelemtanár, aki - amikor Kossuth Lajosról tanít - tanítványaival elsétál(hat) e szoborhoz. Szinte akarva-akaratlanul is sugallja az ércbe öntött test: „Itt vagyok köztetek - testben és lélekben" Bízom abban, hogy az alkotás, amely végig állta a 20. századot, a 21. században is majd méltó odaadásnak, megbecsülésnek örvend, de ami a legfontosabb: állagát megfelelő állapotban őrzi meg a mindenkori városi vezetés, ahogy ezt „nemes gondként" említette a szobrot 1907. október 6-án átvevő városbíró. JEGYZETEK Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaML) Körmend nagyközség iratai. Képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönwei (továbbiakban: Körmend nk. közgy. jkv.) 1894. márc. 28. 2 Uo. 3 VaML Körmend nk. közgy. jkv. 1894. ápr. 17. * VaML Körmend nk. közgy. jkv. 1896. máj. 23. Fülöp József, a szobor történetéről. = Vasvármegye (továbbiakban: Vv.) 1907. okt. 8. 2. p. A szobor, illetve a kultusz helyi vonatkozásait összefoglalóan lásd: Nagy Zoltán: Gyásznape vagy ünnep? - avagy a 90 éve avatott, máig egyetlen vasi egész alakos Kossuth-szobor históriája. = Körmendi Figyelő, 1997. 5. sz. 1., 3. p.; Kondicsné Kovács Éva: Körmend és a Kossuth-kultusz. = Vasi Szemle, 2002. 4. sz. 456-464. p.; vö.: Kacsics Kristóf: A Dunántúl első Kossuth-szobra. = Vas Népe, 1995. márc. 14. 5. p. 29
