Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

3. szám - ADATTÁR - Lőcsei Péter: Tudománytörténeti mozaikok 8. - Schwartz Elemér levelei a Vasi Szemle szerkesztőinek -

LŐCSEI PÉTER TUDOMÁNYTÖRTÉNETI MOZAIKOK 8. - SCHWARTZ ELEMÉR LEVELEI A VASI SZEMLE SZERKESZTŐINEK Schwartz Elemér (1890-1962) Vasvörösvárról (ma: Rotenturm an der Pinka, . Ausztria) származó paptanár, nyelvész, a névtudomány és az etimológia jelentős, de mára kissé elfeledett alakja. Szülőföldje - amiként emlegette - az úgynevezett „Púpos világ", a „Lajtamenti bánság" volt. Innen került Szentgotthárdra, majd Budapestre. Német-latin szakon végezte egyetemi tanulmányait, és közben nem feledkezett meg gyermekkorának falvairól, patakjairól, dombjairól.

1 Ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelyiknek életét gyökeresen megváltoztatta az 1. világháború és az azt követő békediktátum. Egykori szép terve, hogy feldolgozza Nyugat-Dunántúl helyneveit, évekig csak álom maradhatott számára. De céljáról szülőföldjétől elszakított gimnáziumi tanárként sem mondott le. 1922-ben a német nyelvjárástan egyetemi magántanára lett, 1928-tól a Budapesten működő ciszterci főiskola professzora. Ameddig tehette, rendszeresen hazalátogatott pátriájába; gyűjtötte, rendszerezte az okleveles és népnyelvi, nyelvföldrajzi adatokat. Számos tanulmányban foglalkozott Nyugat-Dunántúl nyelvtörténeti, művelődéstörténeti, helytörténeti kérdéseivel. 1932-ben a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jelentette meg „A nyugatmagyarországi német helységnevek" című monográfiáját. A pozitivista alapossággal megírt kötet élénk visszhangot váltott ki. Különösen az osztrák nyelvészek és művelődéstörténészek vitatták nézeteit, szóeredeztetéseit. Az olykor személyeskedő bírálatok nem szegték kedvét. Mestere, Melich János professzor kiállt mellette, és új kutatásokra ösztönözte.

2 1933-ban mint a Szent István Akadémia tagja adta ki a „Harc a nyugatmagyarországi német helységnevek körül" című dolgozatát.

3 Egyéb nyelvtörténeti, etimológiai és szóföldrajzi tanulmányai többek között a Nyelvtudomány, a Századok, az Ethnographia, az Egyetemes Philologiai Közlöny, a Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv hasábjain láttak napvilágot. Schwartz Elemér élénken érdeklődött Vas megye szellemi élete iránt. Az 1933. december 16-án megalakuló Vasvármegyei Múzeumok Barátainak Egyesülete (továbbiakban: VMBE) és a Folia Sabariensia - Vasi Szemle, később Dunántúli Szemle - felkeltették figyelmét. Kapcsolatba lépett a VMBE és az általa kiadott folyóirat meghatározó személyiségeivel. Ötleteket adott, megírta tartalmi és formai kifogásait, javaslatait. A Vasi Szemle első évfolyamaiban több tanulmánya is megjelent. A gyümölcsözőnek induló kapcsolat azonban A szerző korábban Tóth Péter néven publikált. 75