Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Kiss Mária: Horváth Sándor: Narda

földesuruknak. A fejezet, amely a szolgáltatásokról szól több mindent tartalmaz. Itt esik szó a zálogosításokról. (Érdekes, hogy a zálog visszaváltásának időpontjait Szent Márton ünnepét jelölik meg.) Említi a Rákóczi-szabadságharcot, szól 1848 eseményeiről. Érdeklődésre tarthat számot Kurelac Fran, a horvát irodalmár esete, aki 1846-ban népdalgyűjtő utón járt a két Nardán. A Gradistyeiek hazafisága című fejezetben sok mindenről történik említés: Kortes harcok a 19. század második felében, magyarosítási törekvések, iskolai tankönyvek nyelve. Az 1896-ban megnyitott vármegyei óvoda Nardán nem csak a gyermekek foglalkoztatását, tanítását, nevelését szolgálta, hanem a magyarosítást is. Legalább is erre utalnak a szerző hivatkozásai. A hazafiságnál beszél a móringolásról, a kivándorlásról, bűnügyekről, a gyakori tanítóváltozásokról, az 1. világháborúról. Az 1. világháborút a következő események: Trianon és az újabb háború érzékenyen érintette mindkét falut. Vas megye területének jelentős részét elcsatolták. Narda a környező falvakkal együtt Ausztriához került. A gradistyei horvátok hazafiságukról tettek bizonyságot, mikor Magyarországhoz történő visszacsatolásukat kérték. Horváth Sándor részletesen ismerteti az el- és visszacsatolás történetét. Az 1. világháborútól a 2. világháborúig tartó évtizedek eseményeihez sorolja a szerző az osztrák-magyar határon kialakult csempészést, annak néhány leleményes módját is megemlíti. Időrendben követi egymást a tűzoltóegylet megalakulása, hősi emlékmű felállítása, újabb kivándorlási hullám, autóbuszjárat indítása Felsőcsatár és Szombathely között, varrótanfolyam szervezése, hullaház építése. Negyvenöt nagypéntekjétől napjainkig cím alatt foglalja össze több mint fél évszázad eseményeit. 1945 márciusában a német-orosz front átvonulását, a falut ért háborús károkat. Az osztrák határ közelsége miatt a disszidálások, embercsempészés több nardai lakos súlyos börtönbüntetésével járt együtt. Erre az időszakra esik a földosztás, a termelőszövetkezetek alakulása, felosztása, újbóli megalakulása, a különböző politikai szervezetek, pártok alakulása, működése és azok következménye. Részletes és szakszeríi leírását adja a szerző a „Vasfüggöny" - a határzár - kiépítése történetének. A könyvnek ez a fejezete tarthat igényt a legnagyobb érdeklődésre. Megismerhetjük, hogy mit jelentett a falu életében a katonaság jelenléte, hogyan akadályozta a lakosságot munkájának végzésében a határövezet. A fejezet az 1990. évi választásokkal zárul. Narda hitéletét a Szent Kereszt felmagasztalása cími'í fejezetben foglalta össze Horváth Sándor. A canonica visitatiok és a Batthyány levéltár irataiban talált feljegyzések alapján részletes ismertetést ad a templom építésének történetéről, a patrocinium változásról, a templom berendezéséről, az orgonáról, a szobrokról. A reformáció a falu vallási életében nem hozott jelentős változást. A gradestyei horvátok megmaradtak őseik katolikus hitében. Több kiváló horvát lelkipásztor életét is ismerteti, közöttük Frideczky Györgyöt is, aki horvát nyelvű imakönyvet írt hívei részére. Harminchét évig volt plébános Nardán Kuntár József, akinek emlékét ma is őrzik a falu lakói. 88