Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Kiss Mária: Horváth Sándor: Narda

KÖNYVESPOLC HORVÁTH SÁNDOR: NARDA Szerk. Gyurácz Ferenc. H. n., é. n. 205 p. (Száz magyar falu köjiyvesháza) A Vas megyei Narda községet „határok faluja"-nak nevezi Horváth Sándor, aki a „Száz magyar falu könyvesháza" című sorozatban megírta a település történetét. A szerző ezt a címet adta a könyv bevezető fejezetének is. Miért nevezi a „határok falujá"-nak a Nagy- és Kisnardából 1950-ben Narda néven egyesített települést? Az első fejezetből megkapja erre a kérdésre a választ az olvasó. Valóban a határok faluja Narda, amely az ország nyugati szélén, Ausztria - Burgenland - közvetlen szomszédságában fekszik. Határok falujának nevezhető azért is, mert nagykiterjedésű erdőség találkozik itt a síksággal. Az 1945 után kiépült „védőövezet" a „Vasfüggöny" Narda határában húzódott, elválasztva a nyugati világot a keletitől. E határfalu történetének írója - Horváth Sándor - jól ismeri azokat a forrásokat, amelyek segítségével hitelesen mutatja be a vidék évszázados történetét. Mint a falu szülöttje ismeri a település minden utcáját, házát, a benne élő embereket, a családok történetét. Ismeri a falu határát, az erdők, dűlők, patakok neveit, magyar elnevezését és horvát nevét egyaránt. Ismeri a tájegység irodalmát, és mivel horvátok lakta településről van szó, ismeri a szomszédos Burgenland, Ausztria, Horvátország és Európa más országaiban megjelent horvát nyelvű történeti publikációkat: amelyek erre a tájra vonatkoznak. Narda lakosságának 68%-a horvát nemzetiségű. Nem csak a százalékarány mutatja nemzetiségi hovatartozását, hanem az is, hogy megőrizte anyanyelvét, szokásait és azt átörökíti utódainak. A falu természetföldrajzi viszonyainak ismertetés során a falurészek, dűlők, vizek elhelyezkedése, a növény és állatvilág bemutatása során utal azokban történt változásokra. A falu története az Ispánság a Pinka völgyében című fejezetben kezdődik. A szerző megállapítja, hogy Narda és a vele szomszédos területek Vas megyének legkorábban lakott részeként ismert. A falu határában és vele határos településeken feltárt halomsírok korának meghatározásánál a régészeti feltárások eredményeinek segítségével sem tud biztosat mondani. Az eddig előkerült leletek nem teszik lehetővé a biztos kormeghatározást Horváth Sándor szláv eredetű helynevek segítségével bizonyítja, hogy Narda és a vele határos községekben a magyar honfoglalás előtt szlávok éltek. Narda, melynek első okleveles említése 1322-ből ismert, várispánsághoz tartozott a környékbeli falvakkal együtt a 14. század közepéig, bizonyítja a szerző. Ekkor adománybirtokként jutott az Óvári család tulajdonába. A ha86