Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)
2. szám - ADATTÁR - Szabó Csaba: A nyőgéri Dr. Lenarsich Imre Helytörténeti Alapítvány
ismerte el. Ennek megfelelően közhasznú tevékenységének körei az 1997. évi 156. törvény 26. §. C. pont szerint a következők: - tudományos tevékenység, kutatás; - nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; - kulturális tevékenység; - kulturális örökség megóvása. Az alapítvány jellege Jellegét tekintve nyílt alapítvány, non-profit, közhasznú szervezet, amely céljával összhangban vállalkozási és befektetési tevékenységet nem folytat, tartós, közérdekű célra jött létre. Gazdálkodása során elért eredmény nem osztható fel, az kizárólag a létesítő okiratban meghatározott célok megvalósítására fordítható. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól szervezetileg független, azoknak támogatást nem nyújt, tőlük támogatást nem fogad el. Az alapítványhoz csatlakozhat minden magyar-, illetőleg külföldi természetes és jogi személy, szervezet, egyesület, amely az alapítvány céljaival egyetért és adományaival támogatja azt. Általános ügydöntő, ügyvezető és képviselő szerv a hattagú kuratórium, melynek tevékenységét elnök irányítja, napi ügyeinek intézését pedig titkár végzi. A kuratórium működésének rendjét, a kuratórium tagjainak főbb tevékenységi körét működési szabályzat tartalmazza. Az alapítvány határozatlan időre alakult. Az alapítvány székhelye Az alapítvány székhelye - a „múzeum" - a község központjában, a Szent Imre plébániatemplom tőszomszédságában - tehát frekventált helyen - a Petőfi Sándor utca 56-os szám alatt található. Mivel a templom közvetlenül a főútvonal mentén helyezkedik el, gyakran csábítja betérésre az átutazókat, kik aztán a „múzeumba" is betévednek. Az épületet 1878-ban építtette a római katolikus egyházközség, egyházi iskola, és kántortanítói lakás céljára maradandó anyagból, tehát téglából és kőből. 20 Előtte, már évszázadokkal korábban is helyén állt a hasonló célú, akkor még fából készült iskola és tanítói lakás. Az egyházi ingatlanok államosítását kimondó 1948. évi 33. törvénycikk alapján az épület az állam tulajdonába került. A községi tanács a későbbiekben hozzáépített, jellegzetes boltíves, tornácos folyosóját befalazva alapterületét megnövelte, és két szolgálati célú lakást alakított ki benne. Az egykori átépítés nyomai szerencsére eltüntethetők, az épület eredeti formája részben visszaalakítható. A volt egyházi ingatlanok visszaadását elrendelő törvény hatálybalépését követően az egyházközség 1992-ben bejelentette igényét egykori tulajdonára. Az egyházi tulajdonbavétel jelenleg még nem zárult le, az átadó önkormányzat állam általi kártalanítása 2004-ben várható. Az épület teljes alapterülete 145 m 2 , melynek jelenleg mintegy fele van az alapítvány használatában, de a későbbiekben akár a teljes épület is birtokba vehető. Itt történik az alapítvány napi ügyeinek intézése, illetőleg a rendelkezésre álló öt kisebb helyiség kiállítótérként funkcionál. A fenntartási költségeket - villany, víz, biztosítás, stb. - a Községi 64
