Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)
2. szám - ADATTÁR - Gyécsek Andrea: Szentgotthárd környékének parasztbibliája
«I ÉOSEK AJKDREA SZENTGOTTHÁRD KÖRNYÉKÉNEK PARASZTBIBLIÁJA' A parasztbiblia a Biblia néphagyománybeli tükröződése, továbbélése, mesék, mítoszok, mondák, példázatok gyűjteménye, úgynevezett népi apokrif. Alapját a keresztény tanok, a Biblia jelenti, melyek keverednek a kereszténységtől eltérő gondolatokkal és pogány hiedelmekkel. E keveredés eredménye tájanként, koronként más és más. A parasztbiblia szájhagyomány útján terjed, magán viseli a továbbadok személyiségét. Történeteit az emberközelbe hozó törekvés, a kivetítés, a belső azonosulás és az önképre formálás jellemzi. Létéről csak a 19. század második felétől vannak közvetlen adataink. Korábbi létezésére azt vizsgálva következtethetünk, hogy hogyan, honnan, milyen úton jutott el a bibliai műveltség a parasztsághoz, illetve a Biblián kívüli Bibliáról árulkodó írásos nyomok alapján. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS I. István király templomalapítási törvényével - minden 10 falu építsen egy templomot - hozzájárult ahhoz, hogy a keresztény tanok eljussanak az emberekhez. A vallási ismereteket a plébániai papok még szóbeli úton közvetítették. A papság kötelességeit az 1055-1110-es esztergomi zsinat határozza meg: nagyobb templomokban vasárnaponként az evangéliumot, a szentleckét és a hiszekegyet kellett magyarázniuk, kisebb helyeken a miatyánkot és hiszekegyet. A magyar nyelvű bibliafordítás kezdetét a beginák mozgalma jelentette. Arpádházi Szent Margit a Nyulak-szigetén már olvasott magyar nyelven részeket a szentírásból, az evangéliumból. A laikus nőmozgalomhoz kapcsolódik az Ómagyar Mária-siralom is - 1300 körül -, mely a népi vallásosságban ma is fontos szerepet játszó Mária-kultusz gyümölcse. Magyar nyelvű prédikációkról közvetett bizonyítékaink vannak. Az 1272es budai zsinat határozata szerint a papoknak saját könyvekkel kellett rendelkezniük, az 1397-es esztergomi jegyzőkönyv pedig kimondta, hogy a tízparancsolatot, a hitvallást, a legalapvetőbb egyházi előírásokat, szentségekről szóló ismereteket, szentek élettörténeteit, legendáit magyar nyelven kell tudniuk. Gyécsek Andrea: Szentgotthárd környékének parasztbibliája. Szakdolgozat. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola. Szombathely, 1990. 32 fol. rövidített változata. 44