Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - Zádrovich Bernadett: A peresznyei egyházközség történetéből

bániát, a horvátok szószólója lett. Négy kiadott könyvével

1

* nagy szolgálatot tett az itt élő gradistyei horvátoknak: KRATAK, PREGLÉD SZTAROGA / ZAKONA / ALITI / HASZNOVITI NAUKI / ZIBRANI ZIZ SZVÉTOGA PISZMA SZTAROGA / TESTAMENTA / PERVI DÉL. / STAPANO SOPRONI LETI 1824. / KOD KATHARINE KULTSÁR. KRATAK PREGLÉD NOVOGA / ZAKONA / ALITI / ZSITAK, I NAUKI / JESUSA / SZÍNA BOSJEGA. / DRUGI DÉL. / STAMPANO SOPRONI LETI 1824. / KOD KATHARINE KULTSÁR. RAZLAGANYE / velikoga / KATEKIZMUSA / va / kom sze nahaja sze, csa sze / Kerschanszke Vére / nalizse / z-Kratkim Razlaganyem / Czrikveni CZEREMONIOV / z-trudom i potroskom / PRISZICSKOGA FARNIKA / popiszano, i stampano. / SOPRONI / kod Katharine Kulcsár va leti 1836. KRATKO / RAZLAGANYE / CZRIKVENI / CZEREMONIOV. / KREZ / PRISICSKOGA [!] FARNIKA. Tulajdonképpen őneki köszönhető, hogy a reformkor magyarosítási, majd a Bach-korszak németesítési törekvései ellenére is megőrizték anyanyelvüket. Egyházi népénekeket és imádságokat gyűjtött és dolgozott fel. Műveiben a népi nyelvet használta, a hiányzó szókészletet pedig szlovénből pótolta, így alakítva a horvát irodalmi nyelvet a 19. század első felében. Ficzko volt az első, aki horvát nyelven jegyzett le népismereti, néprajzi adatokat egyházi, vallásos kiadványaiban. Az 1824-től 1837-ig napvilágot látott könyveiben, többek között, lakodalmi népszokásokról is olvashatunk. A gradistyei horvátok körében Nova hisa zlata

15 című imakönyve terjedt el leginkább. Emellett vannak olyan Ficzko-művek, amelyek kéziratban maradtak fenn. A szentekről szóló kéziratos énekeskönyve Ausztriában, Stefan Zvonaric (Veliki Boristof-Großwarusdorf) magánkönyvtárában található. Egyes kutatók a közelmúltig, egy hivatkozás alapján úgy vélték, hogy a „peresznyei plébános" - ahogy magát nevezte könyveiben - állította össze az első gradistyei horvát-magyar szótárt,

16 mely időközben reprint kiadásban is megjelent.

17 Az 1998-ban Nardán tartott ősbemutatón dr. Gadányi Károly olvasta fel prof. dr. Nyomárkay István következő sorait: „Sada drzimo u rukama dragocjen dokument nase zajednicke civilizacije. Samu gradu moramo bnzljivo studirati da bismo mogli sa sigurnoscu odrediti vnjeme nastanka ovoga ijecnika koji zapravo nije ijecnik u suvremenom smislu, vise je nomenklator ili prijelaz izmedu nomenklatora i rjecnikay [,,A közös (horvát-magyar) együttélésnek egy értékes dokumentumát tartjuk a kezünkben. Ahhoz, hogy a szótár keletkezésének időpontját biztos pontossággal meg tudjuk határozni, már magát a szerkezetét is gondosan tanulmányoznunk kell. Ami tulajdonképpen nem is szótár, a szó mai értelmében, inkább nomenklatúra vagy átmenet a nomenklatúra és a szótár között."]

18 36