Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - Dumovits István: Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon

KISEBBSÉGEK A POLITIKÁBAN ÉS A KÖZÉLETBEN A kisebbségek közéleti aktivitásának szervezeti kereteit korábban kizárólag az egyesületek jelentették. A kisebbségi törvény alapján született 1994. évi 62. sz. önkormányzati választójogi törvénymódosítás viszont lehetővé tette, hogy a magyarországi kisebbségek az egyesületeknél nagyobb hatáskörrel rendelkező, a közigazgatás részeként funkcionáló szervezeteket, kisebbségi önkormányzatokat hozzanak létre. A törvény alapján 1994. december 11-én került sor első ízben a helyi települési önkormányzatok megválasztásával egy időben a helyi kisebbségi önkormányzatok megválasztására is. A kisebbségek sérelmezik, hogy az országgyűlési választásokon az érvény­ben lévő választási törvény értelmében csupán politikai pártok indulhatnak, így a kisebbségi szervezetek nem indíthatnak saját jelölteket és követelésük ellenére nem juthatnak garantált mandátumokhoz sem. A különböző parla­menti frakciókban természetesen kisebbségi képviselők is találhatók. Ok ak­tívan részt vesznek az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bi­zottságának munkájában, amely a kisebbségek érdekképviseletéhez és érdek­érvényesítéséhez nyújt segítséget. A bizottság valamennyi kisebbségi tárgyú elő­terjesztést javaslattal lát el, és rendkívül fontos előkészítő szerepet játszik a költségvetési pénzeszközök kisebbségek közötti elosztásának előkészítésében. A kormány nagy jelentőséget tulajdonít a kisebbségpolitikának. Támogat­ja a kisebbségek identitásának megőrzését, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a kisebbségeket kiemelt bánásmódban részesíti és szorgalmazza a kisebbségek közjogi és kulturális autonómiájának kiterjesztését. Az 1990 előtt létezett kisebbségi szervezetek átalakultak, szerepkörük módosult. Mellettük vagy velük versengve új alternatív egyesületek is létre­jöttek. Mindezen szervezetek tevékenységének központjában az érdekképvi­selet, az érdekvédelem, a kultúra-, nyelv és hagyományápolás áll. 1995-től az újonnan felálló helyi és országos kisebbségi önkormányzatok is költségvetési juttatásban részesülnek. A KISEBBSÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON A magyarországi oktatási rendszer minden szintjén működnek nemzetiségi nyelvet oktató intézmények. A nemzetiségi oktatás állami szintű koordináció­jáért a Oktatási Minisztérium Közoktatási és Kisebbségi Kapcsolatok Főosz­tálya a felelős. E főosztály dolgozza ki az oktatás stratégiai koncepcióját és gondoskodik az állami finanszírozási források elosztásáról. A költségvetés ki­emelten támogatja a kisebbségi oktatást. A nemzetiségi óvodákat és iskolá­kat fenntartó önkormányzatok a mindenkinek járó támogatáson felül, kiegé­szítő támogatást kapnak. A KISEBBSÉGEK KULTURÁLIS ÉS HITÉLETE A nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális intézményrendszere már az el­múlt évtizedekben kialakult: országos, illetve regionális múzeum- és könyv­13

Next

/
Oldalképek
Tartalom