Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)
2. szám - ADATTÁR - Dumovits István: Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon
KISEBBSÉGEK A POLITIKÁBAN ÉS A KÖZÉLETBEN A kisebbségek közéleti aktivitásának szervezeti kereteit korábban kizárólag az egyesületek jelentették. A kisebbségi törvény alapján született 1994. évi 62. sz. önkormányzati választójogi törvénymódosítás viszont lehetővé tette, hogy a magyarországi kisebbségek az egyesületeknél nagyobb hatáskörrel rendelkező, a közigazgatás részeként funkcionáló szervezeteket, kisebbségi önkormányzatokat hozzanak létre. A törvény alapján 1994. december 11-én került sor első ízben a helyi települési önkormányzatok megválasztásával egy időben a helyi kisebbségi önkormányzatok megválasztására is. A kisebbségek sérelmezik, hogy az országgyűlési választásokon az érvényben lévő választási törvény értelmében csupán politikai pártok indulhatnak, így a kisebbségi szervezetek nem indíthatnak saját jelölteket és követelésük ellenére nem juthatnak garantált mandátumokhoz sem. A különböző parlamenti frakciókban természetesen kisebbségi képviselők is találhatók. Ok aktívan részt vesznek az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának munkájában, amely a kisebbségek érdekképviseletéhez és érdekérvényesítéséhez nyújt segítséget. A bizottság valamennyi kisebbségi tárgyú előterjesztést javaslattal lát el, és rendkívül fontos előkészítő szerepet játszik a költségvetési pénzeszközök kisebbségek közötti elosztásának előkészítésében. A kormány nagy jelentőséget tulajdonít a kisebbségpolitikának. Támogatja a kisebbségek identitásának megőrzését, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében a kisebbségeket kiemelt bánásmódban részesíti és szorgalmazza a kisebbségek közjogi és kulturális autonómiájának kiterjesztését. Az 1990 előtt létezett kisebbségi szervezetek átalakultak, szerepkörük módosult. Mellettük vagy velük versengve új alternatív egyesületek is létrejöttek. Mindezen szervezetek tevékenységének központjában az érdekképviselet, az érdekvédelem, a kultúra-, nyelv és hagyományápolás áll. 1995-től az újonnan felálló helyi és országos kisebbségi önkormányzatok is költségvetési juttatásban részesülnek. A KISEBBSÉGI OKTATÁS MAGYARORSZÁGON A magyarországi oktatási rendszer minden szintjén működnek nemzetiségi nyelvet oktató intézmények. A nemzetiségi oktatás állami szintű koordinációjáért a Oktatási Minisztérium Közoktatási és Kisebbségi Kapcsolatok Főosztálya a felelős. E főosztály dolgozza ki az oktatás stratégiai koncepcióját és gondoskodik az állami finanszírozási források elosztásáról. A költségvetés kiemelten támogatja a kisebbségi oktatást. A nemzetiségi óvodákat és iskolákat fenntartó önkormányzatok a mindenkinek járó támogatáson felül, kiegészítő támogatást kapnak. A KISEBBSÉGEK KULTURÁLIS ÉS HITÉLETE A nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális intézményrendszere már az elmúlt évtizedekben kialakult: országos, illetve regionális múzeum- és könyv13