Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - MŰHELY - Zsámboki Arpád: A kisebbségek szolgálatában. - Interjú prof. dr. Gadányi Károllyal, a Berzsenyi Dániel Főiskola rektorával -

A két tanszék nem az enyém, nem a miénk, hanem közös - a horvátoké és a szlovéneké. Már az 1970-es évek végén, amikor csak lektorátus működött intézményünkben, létrehoztuk szlovén színjátszó csoportunkat és zenekarunkat. Rendszeresen léptünk fel a különböző falvakban a Szlovén Kultúra napján, a Preseren ünnepségen. Hallgatóink jelen voltak Ljubljanában, a Cankar Központban, ahol mindig sikeresen bizonyították felkészültségüket. Szombathelyi specialitás volt, ha egy-egy hallgató hiányzott a szavalókórusból, akkor a tanszék valamelyik oktatója „ugrott be" helyette. Olyan is előfordult, hogy a Rábavidék falvaiból egy-egy ünnepségre a különböző füstös szórakozóhelyekről gyűjtöttük egybe és vittük a főiskola buszán a táncosokat, énekeseket. Szép és érdekes idők voltak ezek. Akárcsak az 1980-as évek elején a Lendvai Kétnyelvű Középiskola és hallgatóink közös rendezvényei március 15. napja alkalmával. Mindkét nemzetiségi tanszékünk - a horvát és a szlovén - egyben „nagykövetségi" feladatokat is ellátott. Gyakran fordultak meg itt politikusok, nagykövetek, főkonzulok, sőt Milan Kucan köztársasági elnök is vendégünk volt. A déli szláv népek testvérháborúja idején pedig menekült fiatalok is tanultak tanszékeinken. Igazi specialitásunk az volt, hogy mindenhez kellett értenünk, és mindent csinálnunk kellett. Szerveztünk, oktattunk, tudományos munkát végeztünk, jelen voltunk hallgatóink tanítási gyakorlatai. Ha kellett szavaltunk, énekeltünk, beszédet mondtunk, külföldi tanulmányutakat szerveztünk. A két tanszék munkájáról 143 írás, 61 TV, 82 rádióadás tudósított. 1710 levelet közvetített számunkra a posta. És nemcsak pozitív kritikákat kaptunk. Hol kamatoztatták a volt hallgatók nyelvtudásukat, illetve hol használják ma leginkább? Oktatási intézményekben, kisebbségi közigazgatásban, kulturális életben, diplomáciai kapcsolatokban, vagy az üzleti szférában? Végzett hallgatóink elsősorban iskolákban, közművelődési intézményekben helyezkedtek el. A világ változása bennünket is elért. Nem lehetett csupán a nemzetiségi pedagógusképzésre koncentrálni, hanem olyan fiatalokat kellett kibocsátani, akik „konvertibilisek", és az élet sok területén el tudtak helyezkedni. (Diplomácia, vám, politika, üzleti élet stb.) Milyen jelentősebb tudományos kutatómunka társult és társul a képzéshez, és az milyen eredményeket hozott? A tudományos munka a tanszékek megalakulásának első napjaitól fontos szerepet kapott. Ehhez meg kellett teremteni a hátteret, a hazai és a nemzetközi tudományos fórumokkal való szakmai kapcsolatokat. És ez nem ment egyik napról a másikra. Először adni kellett, azután lehetett elvárni valamit. Most már nemcsak itthon, hanem külföldön is ismertek és keresettek kiadványaink (Studia Slavica Savariensia, Bibliotheca Slavica Savariensis, Nemzetközi Szlavisztikai Napok). 8