Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

3. szám - KÖNYVESPOLC - Orbán Róbert: Nemes-Népi Zakál György: Eörséghnek Leírása

NEMES-NÉPI ZAKÁL GYÖRGY: EÖRSÉGHNEK LEÍRÁSA ÚGYMINT: ANNAK TERMÉSZETE, TÖRTÉNETE, LAKOSAI EZEKNEK SZOKÁSAI, NYELVSZOKÁSA 2. bőv. kiad. Szerk. Stefanich Péter. H. n., 2002. 90, XVII p. Nemesnépi Zakál György 1818-ban írt tájmonográfiája 2002 tavaszán harmadik alkalommal jelent meg nyomtatásban. Először 1970-ben a Vasi Szemle közölte, 1985-ben a Őrségi Baráti Kör könyv alakban jelentette meg. 2002-ben ennek az 1985-ben kiadott könyvnek jelent meg „a második bővített kiadás"-a. A „megjelenés" és a „kiadás" kifejezések kicsit elbizonytalanítják a figyelmetlen olvasót. Úgy tűnik, ebben a vonatkozásban a szerkesztő sem volt elég körültekintő. A II.(kiegészítő) oldalon azt olvashatjuk, hogy a mű 1970ben „végre sajtó alá került". A IX-en pedig azt, hogy Zakál munkája 1985ben jelent meg „először nyomtatásban". A jelenlegi kiadás az 1985-ben az Őrségi Baráti Kör által kiadotthoz hasonlóan közli az autográf kéziratot, a tükör-oldalon pedig annak nyomtatott átiratát. Bár az impresszumban kiadóként még a Fertő-Hansági Nemzeti Park Igazgatósága szerepel, a könyv az Őrségi Nemzeti Park megalakulásának alkalmából jelent meg. Ezzel „indított" a Nemzeti Park. Helyesen, hiszen Zakál mííve az Őrséggel foglalkozó természetvédők, történészek és néprajzkutatók számára ma is megkerülhetetlen alapműnek számít. A kéziratot Vörös Ottó gondozta. Nevét - hiszen ő végezte a legnagyobb munkát - legalább a hátra került címoldalon, ahol a szerkesztő, a grafikus és a fotós neve is megtalálható, illő lett volna szerepeltetni. Magát Nemesnépi Zakál munkáját az előző megjelenések alkalmával is többen, több helyen is ismertették. Jelen kiadás kapcsán inkább néhány a szerkesztéssel és a kiadással összefüggő kérdésre szeretném felhívni a figyelmet. Egy közel két évszázada megírt kéziratos munka betűhív kiadását mindenképpen célszerű lett volna jegyzetekkel ellátni. A könyv végén található Összevont tárgy- és névmutató és a Szómagyarázat nem helyettesíti azt. A mutatóba néhány tévedés is bekerült. így egyebek mellett pl. Bükkalja és a Bükallyai Bükkös a XII. oldalon Kercaszomor részeként szerepel. Valójában Bükkalja és a határában lévő bükkös erdő a szlovéniai Domonkosfához tartozik. A tárgymutató arra utal, hogy Domafölde Domonkosfához tartozik, holott Kapornakhoz csatolták. (X. p.) Zakál kézírása viszonylag könnyen olvasható. Mégis akadnak olyan betűk, amelyek pontos értelmezése, nyomtatott szövegben való megjelenítése gondokat okoz. Egyik ilyen az ö és az ő. A kézírásos szövegben az o betű fölött csak két „pöttyöcske" látszik. Ezeket a „két pöttyös" betűket az átíró 90