Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

1. szám - ADATTÁK - Rúzsa Károly: A nagysitkei kastély története a XV-XVII. században

Amikor a Sitkey családtól való nőági leszármazásra hivatkozással Felsőbüki Nagy István meg akarta venni a volt Sitkey birtokokat az Esterházyaktól, a 17. század végén újra összeíratta Galántai Esterházy Dániel az egykori Sitkey-javakhoz tartozó birtokokat és birtokrészeket. Ebben az összeírásban szerepel az is, hogy kiknek és mekkora részei vannak a javakban a két családon kívül. Az összeírás határozottan megkülönbözteti a még fennálló két sitkei kastélyt. A kissitkei kastély értéke 1500 forint, a nagysitkei kastély értéke 650 forint volt, mindkettőhöz tartozott majorság is.

:15 A két érték közötti eltérés jelentős méretbeli, építésbeli, esetleg állapotbeli különbségre is utalhat. 1744-ben Simonyiban Vas megye tamikihallgatást tartott amiatt, hogy a Kisfaludy família korában a két Sitkén és Tokorcson bírt-e kastélybeli, majorbeli és szőlőbeli részt, továbbá ép és puszta jobb ágy hely eket. A kihallgatott 2. tanú még az atyjától hallotta, hogy a Kidfalndy család valóban bírt részeket a „dentrnmban" megnevezett helységekben, így mind a két Sitkén kastélybeli stb. részeket is. A kihallgatott többi tanú is hasonlóan vallott.'

10 Ez az ntolsó említés a nagysitkei castelhimról, a következő időben nyomtalanul eltűnt, elenyészett. Valószínűleg lebontották, és az anyagéit felhasználták az ítjcibb építkezésekhez, esetleg a nagysitkei templom építéséhez is. A kissitkei kastély elkerülte ezt a sorsot, mivel a Sitkey javak új birtokosa, a Felsőbüki Ncigy család abban rendezte be lakhelyét. A fenti adatok ismeretében természetesnek tekinthető, mivel az 1500 és 650 forint érték azt bizonyítja, hogy a kissitkei kastély jóval nagyobb és lakályosabb lehetett, mint a nagysitkei. A nagysitkei castelhun hadászati szerepet nem töltött be, még a mellette lévő kissitkei castelhun sem kapott igazán nagy szerepet a védelemben. A két castelhun ellenére a falvak a török hódoltsághoz tartoztak, adót fizettek a császárnak és török földesuruk is volt.'*

7 Az 1997-ben megjelent cikk megírása után néhány adat felmerült a kissitkei kastély katonai szerepéről. Ezek az adatok a 16. százcid közepére vonatkoznak, ebben az időben Nádasdy Tamás irányította a Nyugat-Dunántúl védelmét. 1556. május 22-én kelt levelében Csányi Ákos a török tervezett hadmozdulatairól tájékoztatta Nádasdy Tamást. Szerinte híre ment, hogy Sziget vára alá fog menni a török, de ő jobban félti Pápát a támadástól. Ez esetben pedig Asszony fa és Sitke is veszélybe kerül, mivel közel van a Rábához és Sárvárhoz, ami veszélyezteti a Nádasdyak székhelyét.'

18 1558. december 15-én Kapornakon kelt levelében Csány azt javasolja Nádasdy Tamásnak, hogy Hídvégen és Sitkén vagy Asszonyfán katonákat kellene tartani.'

19 1562. május 7-én kelt levelében pedig arról emlékezik meg, hogy amikor a török hadsereg Palota várát ostromolta, majd később Esztergom és Székesfehérvár ostromakor Nádasdy Tamás Sitkéról akart ellenük vonulni, de lebeszélték róla. 14