Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Németh Ildikó: Kőszeg 2000. Egy szabad királyi város jubileumára

megszerzése nemcsak jelentős anyagi áldozatokkal, hanem cid ott esetben hátrányokkal is járt a város számára. Tilcsik György „Adatok Kőszeg polgárságának összetételéhez (17811848)" című munkája Dominkovits Péter egy korábbi, a kőszegi polgárság összetételét 1711 és 1780 között vizsgáló tanulmányának folytatásaként, annak feldolgozási módszerét alkalmazva készült. Az adott korszakban Kőszegen polgárjogot nyert személyek számának, életkorának, foglalkozásának, vallásának, származási helyének elemzésével foglalkozik a kőszegi polgárkönyv alapján, számos grafikonnal és táblázattal érzékeltetve a vonatkozó adatok összefüggéseit. Dominkovits Péter a reformkorban alapított és 1848-ban tönkrement első kőszegi gyár, a posztógyár történetét dolgozza fel részletekbe menő alapossággal. Nem egyszerűen gyártörténetet ad, hanem több szempontból is vizsgálja a gyáralapítás és működés, valamint a csőd külső és belső körülményeinek alakulását. Az 1848-as év történéseivel két szerző is foglalkozik. Molnár András a kőszegi polgárőrség - a IG századi lövészegyletekig visszavezethető előzményekre is kitekintő - történetét, a forradalmi napokban a nemzetőrségtől való különállás megtartásáért vívott küzdelmét, majd feloszlatását kíséri végig. A dolgozat végén függelékben közli a polgárőrség 1848. június-júliusi tagnévsorát. Hermann Róbert hadtörténész a Todorovic-hadoszlop 1848. őszi, Mosón, Sopron és Vas vármegyéket is érintő átvonulásának kőszegi vonatkozásait dolgozza fel, szinte napra pontosan, számos egykorti forrást idézve. Söptei Imre a 19. század második felének egy évtizednyi történéseit vizsgálja: a gazdasági és társadalmi hanyatlásnak azt a korszakát, amikor a szabad királyi város elveszítette törvényhatósági jogát. A tanulmány mind a politika és közigazgatás-történet, mind a társadalmi és kulturális élet vonatkozásában számos új adattal szolgál. A 20. századba vezet át Ory Ferenc „A trianoni békediktátum luitása Kőszeg gazdasági életére az 1920-as évek első felében" című írása. A térképekkel gazdagon illusztrált munka a közigazgatás, az ipar, a kereskedelem, a közlekedés- és pénzügy, a kulturális és egészségügyi viszonyok alakulását tárgyalja a világháborút követő években. Bemutatja, hogy a gazdasági viszonyok drasztikus romlása miatt a város fejlődése csak az oktatás és idegenforgalom fejlesztésében, illetve a jelentős gazdasági szerkezetváltásban találhatott kiutat. A kötetet a közelmúlt eseményeit tárgyaló két tanulmány zárja. Élő Antal Kőszeg 1945 és 1990 közötti közigazgatásának történetét összegzi, elsősorban a képviselőtestületi és tanácsülési jegyzőkönyvekre támaszkodva. A rendszerváltás utáni éveket pedig Tóth László mutatja be „Az önkormányzatiság újjáalakítása Kőszegen (1990-1998)" című munkájában. Mindkét dolgozat nagy érdeme, hogy adatgazdagon és sokszínűen tárgyalja az elmúlt évtizedek történéseit, lábjegyzetben pontosan hivatkozva a forrásokra. Ez a két összefoglalás kiindulópontként szolgálhat majd az elkövetkező nemzedékeknek kutatásaikhoz, ha majdan a mi korunk is történelemmé válik. 86