Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Németh Ildikó: Kőszeg 2000. Egy szabad királyi város jubileumára

KŐSZEG 2000. EGY SZABAD KIRÁLYI VÁROS JUBILEUMÁRA Szak. Bariska István, Söplei Imre. Kőszeg, £000. 385 p., ill. Az elmúlt évben a millennium jegyében jelent meg a Magyar Millennium Kormánybiztosi Hivatala támogatásával, Kőszeg Város Önkormányzatának kiadásában az a várostörténeti kötet, mely nemcsak az államalapítás ezeréves évfordulója, hanem Kőszeg szabad királyi várossá válásának háromszázötven éves jubileuma előtt is tiszteleg. A szerkesztői előszó tájékoztat arról, hogy a kötetben szereplő tanulmányok az 1998 novemberében - a háromszázötven évvel azelőtti szabad királyi várossá nyilvánítás emlékére - rendezett „Kőszegi királynap" címet viselő tudományos konferencián elhangzott előadásokból születtek. Történész és levéltáros, régész és művészettörténész ugyanúgy akad a város történetének különféle szakaszait feldolgozó szerzők között, mint közigazgatási szakember. Épp ezért sikerülhetett olyan sokszínűre a tanulmánykötet, amely a kora középkortól egészen napjainkig többféle megközelítésben tárgyalja a város történetét. Az időrendet követő dolgozatok sorát Kóta Péter „Vas megye városai a 13-14. században" című írása nyitja. Kőszeg mellett Szombathely, Körmend, Vasvár és Sárvár városi fejlődése, a különféle privilégiumokkal való ellátottsága, ill. kötelezettsége, és a Kőszegi család városfejlesztésben játszott szerepe kerül - a korabeli oklevélanyag alapján - bemutatásra. F. Mentényi lilára művészettörténész már a következő korszakkal, a 15. század végétől kiindulva a 16-17. századi Kőszeg reneszánsz városképének felvázolásával foglalkozik. Mind a vár, mind a belváros reneszánsz építészeti emlékeit bemutató tanulmányában a korábbi kutatásokat is ismertetve számol be saját kutatása eredményeiről, és hívja fel az olvasó figyelmét a mindeddig kevéssé feltárt hazai késő reneszánsz építészet legszebb példájaként nyilvántartott kőszegi házakra. Ehhez a leíráshoz kapcsolódik B. Benkhard Lilla írása a kőszegi védműrendszerről, összehasonlítva a történeti forrásanyagot a régészeti, építéstörténeti kutatások legújabb eredményeivel. Külön hangsúlyozza, hogy az itt ismertetett adatok csak egy részét képezik a jelenleg is folyó, hosszas feltáró munkának, és míg a várostornyok története már szinte teljes egészében ismert, addig a városfalak és ellenfalak feltárása és kutatása épp hogy csak kezdetét vette. A 17. század eseményeit veszi sorra Bariska István írása a zálogból visszakerült város harcáról a szabad királyi városi rang elnyeréséért. A rendkívül alapos tamilmány tisztázza a szabad királyi városi rang fogalmát, a vele járó privilégiumokat és kötelezettségeket. Párhuzamos példák bemutatásával helyezi el Kőszeget „időben és térben", érzékeltetve az olvasóval, hogy a rang 85