Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

1. szám - ADATTÁK - Melegei Miklós: Fejezetek a Szombathelyi Légszeszvilágitási Társulat történetéből. I. rész

tői mentik meg, mert, mint mondta „a gázgyárnak átvétele ... a városnak nemcsak előnyére nem lenne, hanem egyenesen kárára történnék" .

8Ö Bár számításaival sikerült bebizonyítania, hogy a gázmíí megváltása az ehhez szükséges kölcsönfelvétel miatt nem lett volna akkora üzlet a városnak, mint az első ránézésre tűnt, mégis felettébb fnrcsa hatást keltett, hogy egy részvénytársaság akarta a város érdekeit megvédeni a település legitim vezetőségével szemben.

87 Egy évszázad távlatából visszatekintve bizonyosnak látszik, hogy a gázgyárért folytatott harc a VEMR részéről valóban nem egyszerűen a világítási monopólium megszerzésért, hanem sokkal nagyobb tétért folyt. A Légszeszvilágítási Társulat megszerzésével az elektromos műveknek az volt a legfőbb célja, hogy a gázgyár ne kerülhessen a város kezébe. A gázmű birtokosaként ugyanis a város a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva letörhette volna az árakat, kiszorítva ezzel a VEMR-et a világítási piacról. A másik mozgatórugó a kecsegtető üzleti haszon megszerzésének reménye volt. A Társulati részvények megszerzésével a VEMR két legyet ütött egy csapásra, mert elhárult az üzleti pozícióit fenyegető veszély, s az értékpapírok révén még jól jövedelmező befektetéshez is jutott. A VEMR tehát nem a város .jóakarója", hanem természetszerűleg saját rideg üzleti érdekeinek védelmezője volt. A város indítékait vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy a gázmű megszerzésétől remélt anyagi haszon mellett inkább a megváltás fogyasztóvédelmi kihatásai képezték a nyomósabb éivet. A város nem elsősorban a várható pénzügyi előnyök érdekében, hanem a monopolhelyzet kialakulásától és VEMR mögött álló külföldi tőke behatolásától való félelmében akarta a gázgyárat saját irányítása alatt látni. Éhen Gyida koncepciójának megfelelően ugyanis a közösség szolgálatéit ellátó intézményeknek köztulajdonban kellett volna lenniük.

88 Bár a bírósági ítéletek a gázgyár megváltását megakadályozó részvényeseknek adtak igazat, erkölcsi tekintetben bizonyos mértékig a város is győztesnek érezhette magát, hiszen a közvélemény mellette állt, a VEMR pedig nagyon rossz színben tűnt fel. A botrányos ügy nagy hullámokat kavart, országos visszhangot váltott ki. A haladó gondolkodású várospolitikusok számára intő jel volt a szombathelyi példa, s a légszeszgyár ügye még évek múltán is úgy maradt meg a köztudatban, mint a monopóliumra törekvő részvénytársaságok közérdekellenes fellépésének iskolapéldája.

89 A perek elcsitidása után viszonylag hamar helyreállt a béke a Társiilat részvényesei között. Erre a kibékülésre az 1902. januári közgyűlésen dr. Edelmann Sebő e szavakkal adta meg a jelet: „Most már egymást támogatva, egymás iránt bizalommal viseltetve, kéz-kezet fogva törekedjünk előre vinni részvénytársaságunk ügyét".

í)0 Nem tudni, hogy az évekig húzódó ellenségeskedés után kiben milyen mély sérelmek maradtak vissza, s hogy mennyire volt valós a kibékülés, de a kezdeti rossz előjelek ellenére az új részvényesek nem bizonyultak rossz gazdának. Az elkövetkezendő évek nem a gázgyár hanyatlását, hanem további töretlen fejlődését hozták. 47