Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

1. szám - ADATTÁK - Melegei Miklós: Fejezetek a Szombathelyi Légszeszvilágitási Társulat történetéből. I. rész

az újabb közgyűlésnek már csak a konkrét szerződés megvitatása és elfogadása volt a feladata. Az új részvényeseket képviselő gróf Batthyány Lajos, Gothard Jenő és Guoth Sándor tehetetlenségüket belátva botrányos jelenetek kíséretében elhagyták az üléstermet. A közgyűlés ezek titán elfogadta az eladást véglegesítő okiratot.

74 A YEMR érdekkörébe tartozó értékpapír-tulajdonosok kezdeményezésére két hét elteltével újabb közgyűlést hívtak össze, melyen az új részvényesek szavazati joguk birtokában immár szabadon érvényesíthették akaratukat. Az 1900. július 29-én megtartott ülésről ezúttal Brenner János igazgató és a régi tulajdonosi kör képviselői vonultak ki, tiltakozásukat kifejezendő. Az ottmaradt 30 részvényes azonnal űj igazgatóságot választott, a régi vezetőség ténykedését érvénytelennek nyilvánította, s határozatban mondta ki, hogy a gázgyárat nem adja el. Az előállt patthelyzetben minden fél a bíróságon kereste saját vélt igazát.

75 A pereket három csoportba lehet sorolni. Az első két csoportot a régi és új részvényesek által egymás ellen indított perek sorozata alkotta, mely lényegében társulati belügynek volt tekinthető. A perek harmadik típusát a városnak a gázmű megszerzése érdekében a Társulat ellen beadott keresete képezte. Elsőként Brenner János igazgató fordult fellebbezésével a Szombathelyi Királyi Törvényszékhez, melyben aggályait nyilvánította ki a tekintetben, hogy az új részvényesek az „őket megillető jogokat gyakorolhatják-e vagy sem",

7h s megkérdőjelezte a július 29-i közgyűlésen puccsszerű körülmények között történt igazgatóságváltás jogszerűségét is. Keresetében tényekkel alátámasztva igazoltéi, hogy a részvények felvásárlója az elektromos művek volt, s jogos kételyeinek adott hangot arra nézve, hogy egyes jóhiszemű részvénytulajdonosok félrevezetésével törvényes és etikus úton jutott-e a VEMR az értékpapírok birtokába, illetve valóban tulajdonosa és nem csak bérlője-e egyes részvényeknek. A törvényszék véleményezés nélkül adta vissza Brenner János fellebbezését, mert erre csak peres eljárás keretében volt feljogosítva. Ezután már a per sem késett sokáig, mert a gázgyár régi részvényesei Hussy Károly vezetésével bíróságon támadták meg a fenti közgyűlés határozatait. Első fokon a királyi törvényszék, mint kereskedelmi bíróság elé került az ügy, mely 11771/1900. számú döntésével érvényesnek nyilvánította a július 29-ei közgyűlést. Fellebbezés után a Győri Királyi ítélőtábla végzése formai okokra hivatkozva mégis megsemmisítette az új részvényesek által hozott döntéseket. (A közgyűlés összehívását ugyanis az alapszabályokkal ellentétben nem hirdették ki időben, az igazgatóságot pedig titkos szavcizás helyett közfelkiáltással választották meg.) A gázgyár átadásának hívei azonban csupán látszólagos sikert könyvelhettek el, s inkább csak időt nyertek, mert a döntés indoklásából mindenki számára kiderülhetett, hogy a bíróság nem foglalt állást a részvényfelvásárlási akció jogszerűségének tekintetében. Az új részvényesek ezután már egy formai szempontból is minden előírásnak megfelelő közgyűlést tartottak 1901. február 15-én, melynek határozatait a bíróság a Brenner János és társai által beadott újabb fellebbezés ellenére is legi44