Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Kiss Mária: Benczik Gyula: Ivánc

ak, a kitelepített családok, a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolt Sigray gróf, a Sigray család nagyéilékű levéltárának, könyvtárának, műkincsinek pusztulása, elszállítása sok érdekes adattal gazdagítja a település történetét. Részletes tájékoztatást ad a falu népességéről, a lakosság lélekszámának alakulásáról, a családnevekről. A családok életmódjáról, néhány fejezettel később olvashatunk. Hagyatéki leltárak segítségével Benczik szinte berendezte a paraszti lakóházat. Felsorolja az istállóban, pajtában található állományt, földművelésre használt eszközöket. Erdős vidék, ezért nem hagyta figyelmen kívül az erdei munkához használt eszközöket sem. A falusi ember háztartásának, felszerelésének említésekor szerepel a vajköpíí, a „vindöl" és káposztáshordó. Olyan apróságra is figyel és felsorol, mint a lámpás tíizfogóval. A ruhásládák tartalmából fényderül a női ruhák anyagára, ami viselettörténetre ad információt. Az ágynemű között a tótsági hímes lepedő is szerepel. A leltárak nem csak a parasztok életvitelére szolgáltatnak kitűnő adatokat, hanem a falu kocsmárosának, az uradalmi alkalmazottakéra is. A művelődésre, iskolaügy történetére is bőséges adatot kap az olvasó. A 17. század végéről már említi a református tanító nevét. A hitéletről - bár önálló fejezetben ír róla - több alkalommal is említés történik. Az új hit, a reformáció térhódítását, a rekatolizációt a falu történetébe ágyazva mutatja be. Az 1913-ban Hendrich Antal tervei szerint készült templom tervrajza és keresztelő kútjának fotója szép illusztrációja a szövegnek. A szerző függelékben négy ivánci portrét csatolt könyvéhez. Az ivánci születésű tudós nyelvész Kresznerics Ferenc, akinek nevét számos tanulmánya mellett a gyökérszótára tette ismertté. A Sigrayak ivánci kastélyában a 18-19. században az irodalom jónevű művelői gyakori vendégek voltak. Horváth József Eleket pártfogója és mecénása, Sigray József szívesen látta kastélyában. Sigray József, korának egyik ismert személyisége, a nemzeti kultúra, nyelv is irodalom lelkes támogatója volt, maga is gyűjtötte a magyar népdalokat. Könyvtárában korának minden jelentős műve megtalálható volt. A negyedik bemutatott személy ugyancsak a birtokos család tagja: gróf Sigray Antal, aki a Friedrich kormány idején, mint dunántúli kormánybiztos vált ismertté. Ettől kezdve a politikai életben jelentős szerephez jutott. Koncentrációs táborba hurcolták 1944-ben. Néhány évvel élte túl Auschwitzból való szabadulását. Benczik Gyula könyvével értékes falutörténethez jut az olvasó. Az adatok gazdagsága révén sok eddig alig, vagy nem ismert esemény vált közkincsé. A kötet olvasása során óhatatlanul is néhány kérdéssel szembetalálja magát az olvasó, amelyet nem ért, vagy amelyre választ vár. Az egyik, a fejezetcímek. A címek nem utalnak mindig a fejezetben leírtakra. Előfordul, hogy csak részmondatban olvashatunk arról, amire a cím - Megérkeznek a Sigrayak - utal. Önkéntelenül is felmerül az olvasóban a kérdés, hogyan történt a fejezetcímek meghatározása. Kérdőjellel találja szemben magát a könyv olvasója, mikor arra bukkan, hogy Sigray József egy86