Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Dobri Mária: Szombathely régi képes levelezőlapokon

mondhatnám az egyházi épületeknél, az iskoláknál, szinte mindegyik témakörnél. Ésszerűbb lett volna először a külső felvételeket közölni, az elsőnél megadni az összes szükséges információt, és feltétlenül egybegyűjteni az épületre vonatkozó képeslapokat. Ismét szóvá teszem, hogy mennyire hiánycikk a könyvben a megfelelő és pontos információ. A szövegíró legtöbbször a képeslapon található szöveget vette át, ezért aztán olyanokat találunk köztük, hogy Üdvözlet Szombathelyről (8-9.), Szombathely látképe (196-197.). Szombathely, és a szombathelyi egyébként is - rajta lévén a képeslapokon - nagyon sokszor szerepel, szerintem teljesen feleslegesen, hiszen a képeslapok a várost mutatják be, tehát mindenki gondolhatja, hogy pl. az itteni domonkos templomot (30.) ábrázolja a kép. Néha azonban, nem tudtam kitalálni milyen okból kifolyólag, a szövegíró elhagyta. A könyvet lapozgatva, a szövegeket olvasva nem derült ki számomra, és az volt az érzésem, hogy a szövegíró számára sem, hogy egy képeslap leírásának mi is a módja. Közölni kell a lap feliratát úgy ahogy az ott található, utána megadni a megfelelő információt, vagy a szövegíró a saját elképzelése szerint változtathatja azt? Ebben a legkülönfélébb variációra (29., 187-188., 198., 200.) bukkanhatunk. A Ids- és nagybetűs írásmód keveredése, következetlensége, az elnevezések teljes zűrzavara uralkodik a szövegben. A sokaságból csak néhány példát emelek ki: Laktanya 147., laktanya 149., Székesegyház 22., székesegyház 19., nagytemplom 16., székesegyház 20., zsidó templom 34., zsinagóga 35., Kvirin 42., Kerény 28., a kórház neve 120-121., 123. Ha már némely képeslaphoz magyarázatot fűztek, másutt is meg kellett volna adni az összefüggéseket, vonatkozásokat. Számomra úgy tűnik, hogy az 56. és az 57. kép a más elnevezés ellenére is ugyanazt az épületet ábrázolja, a másodikon nagyon jól olvasható az 1887-s évszám. Egészen biztos, hogy a városi bérpalota és Szombathely háza (155-157.) ugyanaz az épület. Érdemes lett volna a feliratok hibáira felhívni a figyelmet. Nem tudom, hogy a 42. kép Szent Quirinusról szóló szövege rajta van-e a képeslapon, de erősen kételkedem, hogy a templom befogadóképessége 6.400 fő, s abban is, hogy a püspök „magyar földünk" első szentje lenne. Az ide-oda vándorló magyar törzsek ekkor még nem igen sejthették, hogy 5-600 év múlva ezt a földet foglalják el, s itt fognak államot alapítani. A szövegben szereplő Sibavis - helyesen Sibaris - név nyilván sajtóhiba, ugyanúgy, mint a 115. képnél az 1827-es kiadási év. A székesegyházat 1814-ben fejezték be, és nem 1810-ben, ahogy a szövegben (19.) olvasható. A 144. képeslapnál nagyon fontos információ lett volna, hogy a képen látható terem a püspöki palota Sala Terrena-ja, jelenleg Egyházművészeti Múzeum, amely abban az időben a régiségtár szerepét töltötte be. Mikes püspökről (41.) is kaphatnánk több tájékoztatást, ha már Herzan püspöknél megtették. Igaz itt a képeslap felirata bővebb volt. Jó lenne tudni, hogy a 22. képen látható Ernuszt villa, vagy a Sugár-lak (206.) hol van, vagy volt, hogy a 222. kép eskütételére milyen alkalomból került sor, és kik tették le az esküt. Valóban csak szemelgettem a hiányok és tévedések között, és utoljára hagytam a számomra legked83