Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - ADATTÁR - Tóth Kálmán: Bartók Béla szombathelyi hangversenyei és a város zenei életének néhány vonása (1934-1940) I. rész

Bartók Béla fogadtatásának előkészületei 1934-ben A szombathelyi Bartók-hangverseny fogadtatásának előkészítése több szálon indult meg. Kiváló fórumot szolgáltattak a napilapok, amelyek számos rövidhírben és nagyobb lélegzetvételű cikkben hívták fel a figyelmet a koncertre. Szende László lelkes hangvételű, színvonalas cikkében, amely a Vasvármegye 1934. március 13-ai számában látott napvilágot, Bartók művészetének kulturális jelentőségét annak nemzeti, ugyanakkor klasszikus mivoltában összegezte: „Minden klasszikus művészet csak nemzeti művészet lehet de nem külsőségeiben nemzeti, hanem belső lelkében, struktúrájában az. Bartók művészete a legnagyobb magyar művészet, mert lenyúlt a rög népének lelke legmélyére, és onnan hozta fel dallamait és alakítja őket a maximálisan kifejlődött formaérzékével egy időálló igazán nemzeti értékké. ... Lehetnek kételkedők, lehetnek, akik nem értik meg szavát, lehetnek mindenben hitetlenek, de azért, aki magyar és hű nemzetéhez, de aki ember és érez szívében klasszikus humanizmust, az kell, hogy megértéssel közeledjen korunk e hihetetlen nagy géniuszához, azért ünnepe lesz városunknak Bartók Béla művészetének minden oldalról való bemutatása."

1

™ Bár két nappal korábban jelent meg, mégis szinte az előbb idézett gondolat folytatásaként kínálkozik ide a Hír 1934. március 11-ei számában, szintén Szende László tollából származó rövidebb írás részlete: „Nincs vidéki város Magyarországon, mely eddig megkísérelte volna saját erőből a modern magyar zene világhírű apostolának teljes művészetét bemutatni. Belterjes zenei kultúránknak hatalmas fejlődése ez a zenei kísérlet, mely méltán csatlakozik a múlt évek ez irányú fejlődéséhez."™ Bartók művészetének „minden oldalról való bemutatását" szolgálta Heintz Fülöp karnagy 1934. március 14-én, a Kultúregyesület nagytermében megtartott előadása. Heintz „...széles alapon vázolta azt a művészeti beállítottságot, amely a romanticizmus végső bizonytalanságán túl, kozmikusabb távlatok felé tárja a művész szívét és egy új klasszicizmus kialakulásában megmutatja a népi lélekben rejlő erőt. ...A századforduló idején Ady Endre harci zaja mellett így indul el Bartók Béla is ebben a művészi forradalomban, hogy újjá, szélessé építse a túlságosan szentimentális és német gyökerű magyar zenét. "

51 Heintz Fülöp cikke végén méltatta Bartók zongoraművészetét, hogy „tiszta művészi megítélés és hódolat fogadja a világhírű magyar zeneköltő szombathelyi látogatását. "

52 A 20 fillérért árusított hangversenyműsorhoz szintén Heintz Fülöp írt ajánló sorokat, 53 és az ő vezetésével már hetek óta megfeszített erővel dolgozott a Kultúregyesület zenekara Bartók új nagyzenekari darabján, hogy tökéletes technikai tudással várják a zeneszerzőt. Az alapos felkészülés oka egy kvázi-ősbemutatóra való felkészülés volt. Bartók „Magyar parasztdalok" című zenekari átiratáról van szó, amely Szombathelyen került először előadásra hangversenyteremben. Magyarországon addig csak egy alkalommal, a rádió stúdiójában csendült fel a darab, Dohnányi Ernő vezénylete alatt.

54 72