Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - ADATTÁR - Tóth Kálmán: Bartók Béla szombathelyi hangversenyei és a város zenei életének néhány vonása (1934-1940) I. rész

A Vasuármeyyei Kultúregyesület zenekara (1080) (SMTöO Havass-hagyaték) Az 1930-as évek első felének szombathelyi kulturális életéről így emléke­zett önéletrajzi írásában dr. Tóth János, a város főépítésze: „Szombathely akkor Dunántúl kulturális központja volt. ... kitűnő tudósokat, művészeket rögzített falai között, akik többen országos nagyságok lettek. ...A Kultúr­egyesület szakosztályaiban élénk volt az élet és nagytermében gyakran ren­deztek előadásokat, képzőművészeti kiállításokat. A kultúrházban lerajzol­tam Bartók Bélát is. Arcképét egyik művészrajongója kérte el, de elfelejtette visszaadni. Bartók aláírása nálam maradt. A Bibliámban őrzöm. " 2 A szombathelyi zeneélet magas színvonalára jellemző, hogy 1934-ben Tóth Aladár, a korszak legelismertebb zenekritikusa egyenesen „magyar Gloucester"-ként ünnepelte Szombathelyt. Az elismerésben nem kis része volt az 1. világháború után átszervezett Vasvármegye és Szombathely Város Kultúregyesülete keretein belül működő zenei szakosztálynak. 3 A zenei szakosztály 1919-ben alakult meg.* 1926-tól két éven át Hajós Endre volt az egyesületi vonószenekar karnagya. A szakosztály elnöke 1927­től dr. Stadler Izidor ügyvéd, titkára id. Lomoschitz Károly tanár volt. Ez év­ben egészült ki az egyesületi vonószenekar a Sopronból áthelyezett Magyar Királyi 5. „Mátyás király" Honvéd Gyalogezred fúvószenekarával. Az egyesí­tett zenekart a szombathelyi születésű Dillmann - később Deményi - Antal honvéd karmester készítette fel a hangversenyekre. 5 Tóth Aladár alább idézett sorai a Pesti Napló hasábjain jelentek meg 1934-ben: „A Kultúregyesület tartja fenn a vidék egyik legkiválóbb szimfoni­65

Next

/
Oldalképek
Tartalom