Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor - Grynaeus András - Torma Andrea: A szentgotthárdi török kori palánk kutatásáról

műárok pont ezeket „találta el". Ez viszont olyan kérdés, amelyre csak egy nagyobb méretű, és a palánk több és nagyobb szakaszát is érintő feltárással válaszolható meg. További érdekes ismereteket őrzött meg a másik cölöp. Ezen a famaradványon többhelyen ún. gyűríís elválást lehetett megfigyelni, azaz adott helyen az évgyűrűhatárnál kör alakúan reped el a fa anyaga. A maradványok keltezése lehetővé teszi, hogy ezeket a repedéseket évekhez, és az írott fonások segítségével időjárási eseményekhez kössük. E repedések a cölöp 1499-ből származó, és az 1514-ből való évgyűrűje után vannak. Réthly Antal

2

'* hatalmas gyűjteménye révén e repedések keletkezésével az adott évet követő igen hideg teleket okolhatjuk

24

. A farönkök közül begyííjtött egyik - az ásató által először bőrnek vélt mintát Vasas Gizella (Természettudományi Múzeum Növénytár Nagygomba gyűjtemény kurátora, Bp.) labirintus tapló (Daedalea quercina) gombaként határozott meg. ÖSSZEFOGLALÁS A kisfelületű régészeti feltárás adatai megerősítik a korabeli, egyébként gyérszámú írott forrást. Ezideig a 16. század közepére keltezték a ciszterci apátság palánkkal történő megerősítését.

25 Ezt az 1558. évre, vagy az azt követő évekre elhúzódóként pontosíthatjuk illetve bővíthetjük a dendrokronológiai meghatározás segítségével. A kolostorerőd általunk megtalált vizesárkát, annak tisztítását

2

*' több alkalommal említik. A palánk építésének/megújításának ideje - egyetértve és elfogadva Giynaeus András faévgyűrűkre alapozott kormeghatározását - 1558 és az azt követő évtized. Ez egybeesik Nádasdy Tamás nádorságának idejével (1554-1562), akiről tudnunk kell,

27 hogy azt kétszeri dunántúli főkapitányság (1542-1546, 1548-1552) után töltötte be úgy, hogy ekkor volt pályája csúcsán. Nádasdy alapvetően meghatározta I. Ferdinánd hadügyi politikáját, még a közvetlenül bécsi irányítás alá tartozó győri főkapitányságnak a nádori hivatal alá rendelését is elérte (1562). A török veszély miatt koncepciózusán erődíttette a dunántúli várakat, úgymint pl. Győr, Nagykanizsa, Pápa. Az archaeozoológiai és archaeobotanikai megállapítások a 16. századi erődített birtokközpont gazdálkodásába, életmódjába engednek betekintést. Ezek közül kiemelendő a szlovén népességhez is köthető pohánka - másként: hajdina - első hazai régészeti előfordulása, amelyet legkorábban nálunk okleveles forrásban a 15. század végén említenek. Ez a táplálkozásban fontos szerepet betöltő hajdinakása készítésére utal. Végezetül megállapítható, hogy a 16. században épített palánk közel egy évszázad múltán, a szentgotthárdi csata idején - 1664. augusztus 1. - is állt, hiszen a hadieseményt megőröld tő metszetek ábrázolták.

28 Igaz csak egy cölöpsoros palánkként. Ez azonban a metszetkészítők felületességével, méginkább csupán az erődítés jelzésének szándékával magyarázható. 38