Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)
4. szám - MŰHELY - Feiszt György: Erre születni kell! - Interjú a 90 éves Kovács Jenővel -
rekeztem Mersevát és Celldömölk között oda-vissza, ráadásul az árvaházban óraadással havi húsz pengővel több pénzhez jutottam... Kilenc hónapig bírtam, azután a csendőrséghez jelentkeztem tartalékos tisztként, ahol 9 évet szolgáltam. A vesztes háború után ennek megfizettem az árát. Hatévi hadifogság után és több mint 6 évi itthoni jogfosztás után 1957 novemberében kerültem haza. 1924-ben kerültem Szombathelyre. 1931-ben érettségiztem a reáliskolában. Én mondtam az új iskola avató beszédét. Azután 80 éves koromban engem kértek fel a jubileumi beszéd elmondására. Ez a megtiszteltetés azért ért, mert évek hosszii során én dolgoztam fel az iskola történetét. Az utóbbi években figyelmed a szombathelyi helytörténet felé fordult, úgy tudom, elsősorban az intézmények, főképp a Faludi Gimnázium történetével foglalkoztál. 1874-ben 40 ezer forintot gyűjtöttek össze a gazdag polgárok, hogy új középiskolát létesítsenek Szombathelyen, mert a premontreiben már nem volt elegendő férőhely. Trefort Ágoston kultuszminiszter ígéretet tett, hogy a tanárok fizetését az állam biztosítja. Sajnos, Bosznia okkupációja meghiúsította tervet, a Szombathelyi Főreáltanoda létesítése így lekerült a napirendről. Helyette a polgári iskola létesült a Zrínyi utcában. Volt azután egy terv, a mai rendőrkapitányság épületének a helyén, de azt a miniszter azért nem engedélyezte, mert átellenben akkor még az állatvásárokat bonyolították a mai Haladás pálya felé eső területen. A tanulóifjúság számának rohamos növekedése fenntartotta a középiskola szükségességét. A baj csak az volt, hogy a városnak nem volt pénze az új iskola megépítéséhez. 1908-ban a VKM már belement ideiglenes megoldásba is, miután a város erősen ígérte, hogy mielőbb építkezni fog. így 1912. szeptember 5-én, az akkori Faludi Ferenc utca 6. sz. alatti ún. Kataszteri Palotában megindulhatott a Főreáltanoda. Csakhogy 1914-ben ismétjött a háború és építkezésről szó sem lehetett. A háború után az 1920-as években gróf Klebelsberg Kunó VKM 500.000 pengőt adományozott az építkezésre. Vas József népjóléti miniszter pedig kijárta a minisztériumban, hogy a város ugyanannyi pénzkölcsönt vehessen fel. így - a mai Károlyi G. téren - 1929-ben megindult az új iskola építése. 1930. november l-jén átköltöztünk az új épületbe. Ezt az épületet akkor úgy nevezték, hogy „Új Reál". Itt, a mi osztályunk 1931 jííniusában volt az első érettségiző osztály. Szombathelyen az elmúlt években több híres személyiségnek állítottak emléket. Többek között Náray Szabó István és Rqjczy Rasztovich olimpiai bajnok kapott emléktáblát. Kinek kellene szerinted emléket állítani? Én nem vagyok született szombathelyi, és ezért nem érzem hivatottnak magamat a javaslattételre, viszont összegyűjtöttem és fotókon is megörökítettem az elmúlt évtizedekben állított szobrokat, emléktáblákat és erről teljesnek tekinthető gyűjteményem van. 24
