Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - Gál József: 25 éves a Szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskola

Esetünkben az ismeretek tartalma a következő: a./ A hangszeres tevékenység technikai kivitelezésének tudatossága b./A technikai kivitelezés módjának szóbeli megfogalmazási képessége c/ A zenei jelenségek leírásának, meghatározásának képessége d./Az elméleti alapfogalmak és e./ a zenei tájékozottság pontos értelmezése f./ Tájékozottság azoknak a zeneműalkotásoknak a világában és az aktuális zenei események területén, amelyek a művelt hangszeres tevékenységhez közel állnak. Az egyes tanszakok szakmai tervezetében megjelölték azt az időtartamot is, tantárgyanként, amely eltér a megszokott 45 perces hagyományos időtartamtól. Például a hegedű tanszakon a hegedű főtárgy, és a zenekari tárgy 60 perces időtartamú, míg a zongora korrepetíció csak 20, illetve 30 perc. 1997-ben az oktatás korszerűsítése érdekében újabb program

21 jelent meg. Célját és feladatát a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a zenész szakképesítésre vonatkozó dokumentuma így fogalmazta meg „...a növendékek - a zeneiskolában szerzett zenei ismeretekre alapozva - olyan szakmai tudást és zenei műveltséget sajátítsanak el, amely alkalmassá teszi őket felsőfokú tanulmányok folytatását, illetve zenei felkészültséget igénylő munkakörök ellátására." A program szerint a tanulónak ismernie kell a zenét, mint nyelvet, a hangszer kezelését; a zenei gondolkodás összefüggő egységét, a zeneirodalom főbb stílusait. A tanárnak fejlesztenie kell: a tanuló hallását, ritmusérzékét, hangszeres technikáját, hangszín és dinamikai gazdagságát, zenei fantáziáját, emlékezetét és zenei valamint stílusérzékét és improvizációs készségét. Meghatározza a program befejezése utáni követelményeket is. Az 1998 őszén tanulmányaikat kezdő diákok már e program szerint tanultak. A ZENEMŰVÉSZETI SZAK AZ ISKOLA SZERVEZETÉBEN A hiányos tárgyi és személyi feltételek szinte automatikusan indukálták azokat a konfliktusokat, amelyek az indulás éveit jellemezték. Az összeütközés több fonásból is fakadt. Egyrészt a szakközépiskola szervezetileg - működésének egy évtizede alatt - már kialakult, „összeszoktak" az iskola „régebbi" tanárai és más dolgozói, másrészt a gimnázium és az addig meghonosodott szakképző osztályok is többnyire a hagyományos oktatási modell szerint végezték tevékenységüket. A zeneművészeti ezt a keretet - akaratlanul is - szétfeszítette. Ez az intézmény ugyanis nemcsak deklaráltan, hanem valóságosan is a tehetséges tanulók gyűjtőhelye. Ezért is az oktatás folyamatában az egyéni foglalkozások időtartama, módja meghaladta a megszokott oktatási gyakorlatot, azaz nemcsak osztály, és csoportos formában találkoztak a tanáraikkal a diákok. A zeneművészeti ágazaton tanító zenetanárok egy része pedig nemcsak informálisan nem tudott a tantestület tagjává válni, de formálisan sem, hiszen az egyéni foglalkozások helyszíne - mint jeleztük - évekig nem is az 12