Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - Gál József: 25 éves a Szombathelyi Zeneművészeti Szakközépiskola

GÁL JÓZSEF 25 ÉVES A SZOMBATHELYI ZENEMŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA ELŐZMÉNYEK I. A zeneértés, a zenélés a polgárosnló életforma velejárója szerte a világon. A házimuzsika, a koncert a társasélet fontos eseménye. Ezért a zeneértés elsa­játítására, a hangszeres muzsika megtanítására/megtanulására a múlt század második felétől egyre gyakrabban alapítanak zeneiskolákat. Előbb magánis­kolaként, később városi, egyesületi, majd állami fönntartásúként. Az első szombathelyi - nem egyházi fenntartású - zeneiskoláról a 20. század elejéről maradtak ránk adatok. Az egyik első magánzeneiskolát Balas­sa Kálmán hegedűművész nyitotta meg. A nyilvános növendékhangverseny­ről a helyi sajtó tudósított: „Ölömmel tapasztaljuk máris azon jótékony ái'amlat előszelét, amelyet Balassa működésével a zenei kiképzésnek fordula­tot ad és annak néhány év leforgása alatt városunkban a komolyzene iránt fogékony közönséget teremt. A növendékek mind szépen játszanak és tudá­suk teljesen megfelel annak a várakozásnak, amelyet Balassa működéséhez fűztünk. A műsoron szerepelt Händel „Largo"-ja is, melyet vagy 60-an adtak elő és amely a vizsga fénypontja volt." 1 A jelzett szám az iskola iránti érdek­lődést tanúsította, csakúgy, mint ahogy az is, hogy Balassa iskolája mellett Henne Ignác is hirdette iskolájában a zenetanulás lehetőségét. A zenélni tudás társadalmi fontosságát erősítették a megye lapjai is, azál­tal, hogy évről-évre rendszeresen beszámoltak a növendékhangversenyekről, a diákok teljesítményéről. Ezen híradások egyikében tűnt fel 1903-ban a cso­dagyereknek tartott szombathelyi hegedűs, Koncz János neve. „A hangver­seny egyik fő érdekessége a 7 éves Koncz Jani hegedűjátéka volt, ki 9 havi tanulás után zseniális játékával valósággal elragadta hallgatóságát." 2 Koncz a város kedvence lett, nemzetközi hírű muzsikus, zeneakadémiai tanár, aki­nek nemzetközi sikereit a sajtón keresztül folyamatosan figyelemmel kísér­hette szülővárosa lakossága. Példája - föltételezhetően - szintén hatott a ze­netanulás népszerűségére. Balassa és mások zeneiskolái vagy legalábbis magánórái hosszabb-rövi­debb ideig funkcionáltak még évtizedekig. 1909-ben azonban - a Zenekedve­lők Egyesületének hathatós támogatásával - megalakult a városi zeneiskola. A tanulmány a TIT Vas Megyei Egyesületének támogatásával késztilt. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom