Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

3. szám - KÖNYVESPOLC - Dominkovits Péter: Zágorhidi Czigány Balázs: Szombathelyi urbáriumok és invertáriumok a 16. századból

Már az eddig elmondottak is több oldalról igazolták, hogy az egyes urbáriumok eltérő forrásértékíiek, bennük olykor más-más adatcsoportok kerültek felvételre. így az 1565. éviben a településeken lakó személyek neve, jogállása, telkük nagysága, az 1571. évi az elhagyott (deserta) telkek feltüntetésével árnyalja a korábbi forrás adatsorát, míg az 1577. évi mindezekhez még rövidebb szöveges megjegyzéseket is fűz, pl. elhalt, az egész családjával elhalt, szegény, szabad. Vitathatatlan, hogy Szombathely közel fél évszázados társadalomtörténetének legfontosabb adatsorai vannak előttünk, ezek alapján társadalmi folyamatok rajzolhatok ki, pl. a török által elfoglalt/veszélyeztetett területek nemességének Szombathelyre költözése. Az urbáriumok után 8 db, 1565 és 1598 között felvett, eltérő szempontok alapján készített latin nyelvű inventárium került közzéadásra. E sor a Gregorianczy Pál püspök halálával a szombathelyi vár állapotáról, a majorsági javakról - állatok, termények - készített összeírással kezdődik, majd ennek folytatásaként Delphini Zakariás bíboros által Gregorianczy Pál püspöki majorságáról 1566-ban elkészítettel folytatódik. A következő, 1571. évi inventárium szintén egy püspökváltásnak, Delphini Zakariás lemondásának köszönheti létrejöttét. (Ez a tény jellegzetessége a közölt forráscsoport létrejöttének.) A korábbiakat kiegészítő sajátossága a vár védelmi rendszerének, fegyverzetének gondos leírása. Az 1577. évi, a korábbiak jellegzetességeit egyesítő inventárium Liszthy János püspök után készült. A rákövetkező esztendőben a Magyar Kamara tisztviselői által elkészített összeírás a legterjedelmesebb dézsma- és hegyvámbor felmérést adja. Az 1587-es inventárium egy újabb specialitása: az összeírok először szenteltek figyelmet a győri püspök itteni könyvtárának, és jelezték, ugyancsak e helyiségében volt a „gazdasági" levéltár is. hz 1592. évi Kuthassy-féle inventárium kiemelkedik a részletes épületleírásokkal. A könyvtárban már tematikai bontásban adja meg a könyvek darabszámát. E tekintetben a legrészletezőbb az 1598. évi, Kerekes János kamarai registrator által elkészített összeírás, amelyben darabszám nélküli püspöki könyvjegyzék található (181-182. p.) Szervesen a fenti inventáriumok folytatása az 1573. évi Sawoly Farkas szombathelyi prefektus által elkészített magyar nyelvű inventárium, amelynek feltárása Kóta Péter érdeme volt. E fonás egyik fő értéke; a már közölt latin elnevezésekkel párhuzamosan megadja a fegyverek egykorú magyar nevét is. A kötetet a használói munkát megkönnyítő segédletek zárják: elsőként a lelőhelyjegyzék (197. p.), majd beü'íhív írásmóddal a latin nyelvű urbáriumokban található magyar szavak mutatója (199-200. p.). Ezt követi a személynevek mutatója - zárójelben a betűhív változatokkal - és a földrajzi nevek mutatója. Ez utóbbi segédletnek sajnos nagy hiátusa, hogy a településnevek pontos lokalizációját a közzéadó nem végezte el, sem a történeti vármegyék, sem a mai közigazgatási beosztás tekintetében, amit pl. a Győr-MosonSopron, Zala megyében fekvő településeken kívül a mai Ausztria Burgenland tartományához tartozó településeket is érint. Ugyanakkor a legkonkrétabb helytörténet oldaláról e segédlet pozitívuma a Szombathelyhez tartozó különböző típusú földrajzi nevek - dűlőnév, utcanév - kiemelése, együtt kezelése. 83