Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

3. szám - KÖNYVESPOLC - Dominkovits Péter: Zágorhidi Czigány Balázs: Szombathelyi urbáriumok és invertáriumok a 16. századból

ra elsősorban lásd Oborni Teréz, Soós István, Bak Borbála referátumait.) Ez azért is meglepő, mert a pontos, gondos filológus a könyv szinte minden oldalán megjelenik; Zágorhidi Czigány Balázs gazdag filológiai jegyzetapparátusa az irattani sajátosságok kötelező közlése mellett kitér az egykorú, illetve későbbi, szövegekben, lapszélen végrehajtott javítások ismertetésére, több forrás esetében a szövegváltozat(ok) eltéréseire, pl. az 1592. évi urbáriumnak a Győri Püspöki Levéltárban megtalálható példánya különbözőségeire. A 16. századi szombathelyi uradalom Vas vármegyei súlypontja és „törzsterületei" mellett cseppet sem elhanyagolható Sopron vármegyei javakkal is rendelkezett; Zsira és Himód falvakkal, és a Fertő melletti Rákos mezővárossal. Sajnálatos, hogy a helyhiány miatt a közzéadónak ez utóbbi települések esetében megcsonkítva kellett közölnie az urbárium adatait; csak a települések általános, szöveges leírását, a szolgáltatásokat hozta, illetve lábjegyzetben a jobbágyok, zsellérek summatív adatait adta meg. Bár megpróbálta a legtöbbet átmenteni a szövegből, az így keletkezett hiány valójában az uradalom működésének elemzésekor jelentkezik majd. E hiátus által a mikrostruktúrák egyes részei, az olyan, kisebb összefüggések is rejtve maradnak, mint a győri püspök kitűnő jogtudó ügyésze, a korábbi szombathelyi tanító, 1609 és 1618 között királyi jogügy igazgató, Kithonich János a győri püspök familiárisaként Zsirán nyert fekvőbirtokot. Az egyes urbáriumok forrásértéke eltérő. Érdemes részletesebben is megismerkedni velük. Az 1565. évi urbárium Szombathely mellett Püspöki és Perint falvakat tartalmazza, nagyon részletesen szól a szolgáltatásokról. Az 1571-es urbárium az előzőnél részletesebb forrás, Szombathely mellett Zanat, [a Sopron vármegyei Zsira], Püspöki és Újfalu is a felvett helységek közé tartoznak. A megelőzőnél jóval részletesebb szöveges rész már malombirtoklási adatokat is szolgáltat, tudósít a szombathely várhoz tartozó allodiumokról, illetve két elhagyatott halastóról (piscina). Az 1572. évi urbárium az előző fonásban felvett települések körét tovább bővíti; Szombathely mellett Perint, Újfalu, Zanat és Püspöki, továbbá a három Sopron vármegyei település: Zsira és Himód, illetve Fertőrákos mezővárosról ad képet. A Liszthy János győri püspök halálakor felvett 1577. évi urbárium - egyedül a közzétettek közül - a győri püspök praediális településével, Meszlennel is foglalkozik. A szövegezés szerint az itt lakó egyházi nemesek egykoron kötelesek voltak a győri püspökkel háborúba menni. Mohácsnál a 33 hadbaszállt közül 30 elesett. E fon-ás az úrbéres szolgáltatásokra kötelezett - az előzővel megegyező - településsor mellett a szombathelyi várhoz tartozó Szentiván és Sorok praediumokra is adatokat nyújt. Ekkor Szombathelynek két malma volt, az egyik a ferences rendház mellett, a másik az előző szomszédságában. Az 1592. évi urbárium forrásértékét már a korábbi generációk jeles kutatói is hangsúlyozták, és ennek megfelelően a forrást több szempontból is elemezték. (Pl. Géfin Gyula a szombathelyi vár építészettörténeti kutatásához, Fehér Mátyás a vár és a váruradalom tisztviselőinek, alkalmazottainak bemutatásához.) A forrásba elkülönítva írták be a Sopron vármegyei fekvőbirtokokat; Rákos mezővárost és Zsirát. Az urbárium Himódot nem tartalmazza. 81