Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

3. szám - IN MEMORIAM - Kuntár Lajos: „A hősök emléke nem lehet veszendő" - Küldetést teljesített vitéz Both Béla (1921-2001) -

IN MEMÓRIÁM „A HŐSÖK EMLÉKE NEM LEHET VESZENDŐ" - KÜLDETÉST TELJESÍTETT VITÉZ BOTH BÉLA (1921-2001) Az ismétlődő eseményeket, mint az egyes személyekkel történő találkozásokat, a gyakoriságuk és az illetőkhöz fűződő kapcsolatunk minősége szerint értékeljük. Rokonnal, családtaggal, jó baráttal mindenkor örömmel érintkezünk, az alkalmak mindaddig megszokottak, amíg nem minősültek utolsónak: emlékezetessé a megismételhetetlenségük teszi. A megöregedésünk természetes velejárója, hogy a halál miatt értékelődik fel egyre több személlyel a találkozásunk. Ezeknek az emléke annál tartósabb, fájdalmasabb, minél erősebb az érzelmi kötődésünk az elhunytakhoz. A megélt 86 évemben nekem sokszor okozott nagy fájdalmat a halál. A megszületésem előtt egy hónappal elragadta az édesapámat, aztán elvitte a felnevelő édesanyámat, majd korszerinti sorrendben a hét testvéremet, végül a kegyetlensége betetőzéseképpen őröltre elszakította tőlem a feleségemet, valamint az egyetlen gyermekemet. A közvetlen közelemben is régóta ólálkodik: a háborúban a Don mentén, a budapesti és a szombathelyi bombázásokban, valamint más alkalmaidkor meg-rnegsuhingatta felém a kaszáját, a Gondviselés azonban mindeddig távoltartotta tőlem, a hitem szerint azért, mert van még feladatom ezen a világon. Egyetértek ugyanis azokkal, akik vallják, hogy mindnyájan valamilyen céllal születünk, s ennek teljesítési ideje határozza meg az életünk tartamát. Ezért halnak meg egyesek fiatalon, mások meg aggkorban. A születéskor kapott életcélok eltérő fontosságúak. Vannak, akik nagy, sokakat érintő feladatot kapnak. Ezek közé tartozott vitéz Both Béla is. Sokan tudtuk a nyugállományú dandártábornokról, hogy megromlott az egészsége, kapott már figyelmeztetőket a munkatempója csökkentésére, de ezeket figyelmen kívül hagyta, mert érezte, hogy sok még a tennivalója, hiszen oly rövid időt kapott a feladata teljesítésére. Both Béla ugyanis életcéljának tekintette a közelmúlt történetének valós megismertetése által az emberek, elsődlegesen a fiatalok szívében a hazaszeretet szitását, a háborúban, valamint a 73