Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)
3. szám - ADATTÁR - Csák Zsófia: „Lefényképezni azt lehet, ami van, létezik, és ez fordítva is igaz. ..." - Farkas Géza fotóművész (1890-1971) -
1938 októberében nyílt meg az egyházmegye oltáregyesületének rendezésében a Ferences Kultúrházban a szombathelyi egyházművészeti ruhakiállítás. Pápai János dr. spirituális rektor, a kiállítás kezdeményezője, személyesen kérte fel Farkas Gézát a kiállítás fotózására. 48 Az 1929-es év az új központi kórház átadásával került kiemelt helyre Szombathely város történetének kronológiájában. Farkas Géza dr. Pető Ernő kórházigazgató sebész főorvoshoz fűződő barátságának köszönhetően nem csak Vasvármegye és Szombathely Város Közkórházának 1929. szeptember 1-jei átadási ünnepségét örökítette meg, hanem a kórház történetét feldolgozó könyve fotóillusztrációinak nagy részét is ő készítette.* 9 A Jakabffy Zoltán tervei alapján készült 1.000 ágyas 10 osztályos épületegyüttes ma is a nyugati régió betegeinek gyógyító centruma. A főépület homlokzatát díszítő faragott hármas címerkompozíció 50 - Vas vármegye, Magyarország, Szombathely címereit kitárt szárnyaival védőn ölelő angyal alak - ma már csak torzójában látható. A bejárathoz vezető lépcső előtt csobogó szökőkút, az árnyat adó rózsalugas, a fákkal szegélyezett patakmedren átvezető kis fahíd, 51 a pázsit között kanyargó sétautak, a fák árnyékában, a természet gyógyító hatásának erejével hívogató padok mind-mind a múlté. Technikatörténeti kuriózumként csodálkozhatunk rá a „főzőkonyha" berendezéseire: az elektromos hajtású dagasztom, a fűszerőrlő,- daráló- és gyaluló gépekre, a mosókonyha „nagyteljesítményű" gépeire, melyek heti kb. 30 métennázsa szennyes ruhát 3 nap alatt tudtak kimosni és vasalni. 52 Néhány belső felvétel az 1930-as évek gyógyellátásának fejlettségi színvonalát - sebészeti kötöző és mit tő, röntgenlaboratórium, mélyterápiás röntgenkészülék — örökítette meg. Farkas Géza kórházés helytörténeti dokumentum értékű felvételeiből képeslapsorozat is készült. A város lakóinak hétköznapjait kitöltötte a mindennapi megélhetéshez, egzisztenciájuk biztos anyagi hátterének előteremtéséhez szükséges munkavégzés. Szabad estéiken és a vasárnapi munkaszüneti napokon tudatosan keresték az aktív pihenés, a közös szórakozás, sportolás és kulturális kikapcsolódás lehetőségeit. Tehetősebb polgárai a különböző egyleteket nem csak anyagilag támogatták - alapító tagként bizonyos összegek befizetésével — hanem részt vettek az egyleti munkában is. A Szombathelyi Sport Egylet (SZSE) különböző szakosztályai, korcsolya, ródli, atlétika, vívás, tenisz, torna, céllövészet, teke, futball, úszás, kerékpározás,... nemcsak a testedzés lehetőségeit biztosították, hanem fejlesztették a baráti összetartozást, a versenyszellem kialakulását. Farkas Géza 1922-től a 40-es évek elejéig az SZSE igazgatósági tagja volt, s bizonyára sok felvételt készített az egyleti életről, versenyekről, amelyek sajnos - a műtermét ért bombatalálat miatt - megsemmisültek. A néhány városligeti focimérkőzésen készült képei között megmaradt reprodukciójáról idézhetjük fel az 1900-as évek elejének régi amfiteátrumszerű pályáját és a csodálatos kalapokat, napernyőket és toaletteket viselő hölgyekkel és elegáns urakkal zsúfolásig megtöltött acél- és fa szerkezetű tribünt. 5 ' 1 50
