Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)
3. szám - ADATTÁR - Melega Miklós: Fejezetek a Szombathelyi Légszeszvilágitási Társulat történetéből. III. rész
hogy árokba lépjünk; ha pedig az esti sötétség beáll csak ugy haladhatunk rajta, ha egyik kezünkkel a házak falát tapogatjuk" 8 , de a Szentmártonon átvezető útról is köztudomású volt, hogy „az ember ott a hidak közt a sötétségben és sártengerben az életével sem biztos." 9 A tapasztalat azt mutatta, hogy a centrumtól távolabb fekvő utcák lakosságának előbb vagy utóbb sikerült rávennie a városvezetést a cselekvésre, kiharcolták maguknak a megfelelő szolgáltatást. 10 A polgárok ezzel párhuzamosan a közvilágítás minőségi javítását is igényelték. Az 1880-as évekre a gázvilágítás már annyira megszokottá vált, hogy a lakosokat nem kápráztatta el úgy, mint elődeiket. 1888-ban egy újságcikk írója arról a gázlámpáról, melyről a hőskorban még ódákat zengtek 11 , így nyilatkozott: „Azo/c a lángok ... oly nyomorúságosan pislognak, hogy az ember szánakozik rajtuk, s ösztönt érez ana, hogy melléjük gyufát gyújtson meg." 13 A megkritizált pillangó lángok felett lassanként valóban eljárt az idő, s a város a közönség igényétől sarkallva határozta el magát az Auer-égők felszerelésére. Az új, hatékonyabb fényforrás behozatala ismét széleskörű megelégedettséggel találkozott; 1897-ben az újságok büszkén adtak hírt a „brillians utczavilágitás"-ró\. ls Légszesz az otthonokban Bár a légszeszgyár létesítésének gondolata alapvetően a rossz közvilágítási viszonyok felszámolása érdekében fogant meg, a gázszolgáltatás lakásokon belüli megjelenése legalább akkora változást hozott az emberek életében, mint a modern utcai világítás megvalósulása. Mivel a gázláng költsége nem sokkal haladta meg a hagyományos gyertyás világításét, s kezelése kényelmesebb is volt, az otthonokban gyorsan terjedt használatuk. A lámpákat csillárokra és kihajtható falikarokra erősítették. 14 A beltéri légszeszvilágításnak azonban voltak árnyoldalai is. A gázláng az égés során a szoba levegőjéből sok oxigént használt el, ugyanakkor kellemetlen szagú füstöt terjesztett, melynek összetétele a gáz tisztaságától függően változó lehetett. Ez az égéstermék idővel megtámadta a bútorokat, kimarta a kárpitokat, festményeket, de savassága és széndioxid tartalma miatt egészségügyi szempontból sem volt veszélytelen. A szobákat a levegő felfrissítésére és a lángok által termelt hő közömbösítésére tanácsos volt rendszeresen szellőztetni, hálószobákba pedig - az esetleges mérgezéseket megelőzendő - egyáltalán nem szereltek gázégőt. Az elektromos világítást a gázvilágítás fenti hátrányai miatt részesítette sok polgár előnyben, s ezért szorult vissza némileg a légszeszlángok használata az 1890-es évek közepétől. Ennek ellenére a korabeli viszonyok között a gázvilágítás megjelenése mégiscsak a modernizáció útját jelentette, s a századfordulóig nélkülözhetetlen szerepet játszott a polgárság otthonaiban. 15 A légszeszt főzésre és fűtésre csak később, az 1900-as évektől kezdték használni. 16 A légszeszgyár egy hirdetésében a következő érvekkel igyekezte meggyőzni a háziasszonyokat a gáztűzhely és fűtőtest alkalmazásának előnyeiről: „A hol gázfűtés, világítás és gázfőző van felállítva, ott egy kis beosztás mellett egy cseléd könnyen megtakarítható, ha vízvezeték is van a lakásban. Megtakarítható a favágás, szén- és fahordás stb. A gázzal való főzés és 27
