Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

3. szám - MŰHELY - Salamon Nándor: „Az Őrség szélén, Csörötneken születtem..." - Gömbös László szobrászművész 75 éves -

Kállay Miklós, bronz. Nyíregyháza hatalmas furulya, de nem okozna nehézséget helyet találni aligha szokványos Berzsenyi-szobrának sem. És hol, ha nem az ősök, az őrállók földjén talán megvalósulhatna egyszer a művész dédelgetett álma: „... hogy a szobraim nem szóródnak szét, és nem süllyednek el nyomtalanul. Legalább azok, amiket a legjobbnak tartok, maradjanak együtt valahol"? Az „élet szólaltatta" szobrai nem túl nagy számot kitevő, mozdítható hányada, bizonyára otthon érezné magát e tájon - melyből alkotójuk vétetett, szelleme máig táplálkozik - az itt élők és az erre vetődő idegenek okulását szolgálva. A lexikonok, újabb kori krónikák tanúsága szerint, a mai Csörötnek nevezetessége a Rába-híd, a fakereszt s az 1980-as évek végén Fazakas Péter tervei szerint épült római katolikus templom. Jeles szülötte a falu történetét könyvbe foglaló Kuntár Lajos közíró, s itt született 1926. május 14-én Gömbös Imre és Czuppon Erzsébet gyermekeként Gömbös László szobrászművész.

6 A névcikkek írói nem kényeztették el különösebben adatai részletezésével, s hiába keressük azokat katalógusaiban is. Pedig eseménydús, tragikiis hozadékokban bővelkedő, hetvenöt esztendőn át kanyargó út van mögötte. Roppant alaposan feltárt, szerteágazó családfája bizonyítja, hogy a Gömbös família félévezrede vallja ősi földjének a vasi tájat. A törzs életképes hajtásai 7