Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

2. szám - A Blooni (Virág)ok nyomában - Tóth Endre: Leopold Bloom származása: egy fiktív családfa

Joyce ötletadó emlékei, benyomásai egyidejüek a regény keletkezésével. Az időintervallumon belül sorrendiséget felállítani az tudhat, aki a regény keletkezésének a történetével foglalkozik. Joyce a regény írásának a kezdetén már ismerhette az 1912-ben egyetemi tanulmányait Rómában befejező Marino de Szombathelyt. Virág Sándor székesfehérvári fotóműterme is dolgozott már 1907 óta: az innen kikerült fénykép az 1910-es években bánnikor Joyce kezébe kerülhetett. Mindez azonban csak a nevekhez és a származáshoz ötletet adó külsőség. Hogy Joyce Leopold Bloom alakjához az Odüsszeia-fordításon kívül felhasználta-e de Szombathely habitusát, további kutatást igényel. JEGYZETEK Tar Lőrinc pokoljárása. Középkori magyar víziók. Vál., a szöveget gondozta ... V. Kovács Sándor. Ford. Bellns Ibolya et al. Bp. 1985. 7-23. p. (Magyar ritkaságok) ~ Gs. Szabó László: A vonakodó vértanú: Monis Tamás. In: f/ó'.: Shakespeare. Esszék. Bp. 1987. 40. p. Vő.: Kossuth angol bárdja. In: Uó.: Őrzők. Esszék, (továbbiakban: Cs. Szabó, 1985.) Bp. 1985. 400. p. Ezúton is köszönöm kollégáim segítségét: Lengyel Beatrixnak és Lukács Gézának (Magyar Nemzeti Múzeum) és Farkas Zoltánnak (Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár), akik nélkül ez a cikk aligha lenne adatokban bővelkedő. Továbbá köszönöm a trieszti Bibliothcca Civica-nak, hogy a Bruno Coccani megemlékezését a Porta Orientale folyóiratból számomra megküldte. Végül pedig Mayer Lászlónak, aki ismerve a kutatásaimat, szelíd erőszakkal kikényszerítette az írásba foglalást. Joyce magyar kapcsolatainak vizsgálatának irodalmához összefoglalóan lásd: Fáj Attila: Az Ulysses és a Finnegans Wake ihletői. = Magyar Műhely, 1973. szept. 15.; Takács Ferenc: Joyce és a magyarok. = Valósiig, 1982. 9. sz. 89-95. p.; Gáspár Edit: Bekapcsolódási kísérletek egy nemzetközi irodalmi kultuszba. = Bár, 1999. 3. sz. 105-122. p. ' Joyce, James: Ulysses. Ford. Szentkuthy Miklós. Bp. 1974. 422. p. Takács: i. ni. 89. p. Egri Péter: James Joyce kritikája Munkácsy Mihály Ecce Homojáról. = Művészet, 1961. 1. sz. 18-21. p. Joyce: i. m. 588. p. Joyce: i. in. 605. p. Joyce: i. m. 583. p.: „BLOOM: Mikor szent emlékezetű nemzőm az osztrák zsarnok egyenruháját viselte egy redves börtönben, hol volt a tiéd?" ~ Joyce: i. m. 818. p.: „... (mivel a nagyapja látta Mária Teréziát, Ausztria császárnőjét, Magyarország királynőjét), ..." 13 Leltári száma: 735/1988. Marino de Szombathely nevét W. Farkas László is megemlítette, idézi Gáspár: i. m. 113. p.: „Joyce Triesztben találkozott egy Marino de Szombathely nevű eml)crrel, s a Bloom mintájául szolgáló Ettore Schmitz nagyapja is magyar származású volt. Innen jöhetett teliéit a magyar, szombathelyi Bloom ötlete." Nem tudom, hogy W. Farkas L. honnan vette adatát, különösen azt, hogy Joyce és Szombathely találkoztak is, pedig nem lenne lényegtelen. 88