Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

2. szám - ADATTÁR - Melega Miklós: Fejezetek a Szombathelyi Légszeszvilágitási Társulat történetéből. II. rész

tási, illetve 37-39%-os közvilágítási részesedési arány rögzült. A légszeszgyár helyiségeinek fűtésére, gépek üzemeltetésére felhasznált gáz mennyisége az össztermelés 3-5 %-át tette ki. A párolgási veszteség meghaladta a gázgyárak átlagos értékeit, mert a szombathelyi csővezeték szíík keresztmetszete a fogyasztók zavartalan ellátása érdekében a gáznyomás fokozását tette szükségessé. A nagyobb hálózati nyomás miatt nőtt az elillanó gáz mennyisége is. A párolgási veszteség az 1880-as években 7 % körül állandósult, de a vezeték minőségének romlása miatt egyre emelkedett, s 1890-es évekre elérte a 15 %-ot. A gázgyár új igazgatóságának egyik első feladata ezért a csőhálózat kijavítása volt, minek eredményeként 1906-tól kezdve sikerült 5%-ra lenyomni a veszteség mértékét. Ez után már csak nagy csőtörések következtében fordult elő, hogy az elillanó gáz mennyisége elérte a 8 %-ot. A gázfelhasználás szerkezetében rögzült átlagos arányokat a 2. számú ábra kördiagramja szemlélteti.

19 MAGAISFOGYASZTAS 54% 2. ábra A gázfelhasználás szerkezete 1910-ben A kor gázfejlesztő technológiájával nagyjából a légszeszgyár egész működése alatt azonos termelési eredményeket tudtak elérni. Egy mázsa kőszénből átlagosan 26-27 m

3 légszeszt nyertek ki - ez némileg alatta maradt más magyarországi gyárak 28-30 m

3-es teljesítményének - míg melléktermékként kb. 63 kg koksz és 5 kg kátrány maradt vissza. Az utóbbi arányok nagyjából megfeleltek az országos átlagnak.

21 Csőhálózat kiterjedése (1873-1918) Az 1873-ban létesült hálózat 16 ixtcát és 4 teret hálózott be, s jórészt a belváros ellátását szolgálta. A Piactér, Gyöngyös utca, Forró utca, Belsikátor, Úri utca által határolt központtól nyugatra a Széchenyi tér, Templom tér, Kámoni utca, Iskola utca, Kis- és Nagykar utca, Kereszt utca, északra a Kőszegi és az Új utca, délre, a légszeszgyár irányában a Hosszú utca, Óvoda utca, Batthyány tér, Rumi utca, Torna és Fürdő utca vonalán haladt a vezeték. Évtizedek múltával a belvárost határoló, a gázgyár létesítésekor még ritkán lakott utcák is egyre jobban benépesültek, sőt a település területe az 1880-as években még két közeli falusias település, Szentmárton és Óperint csatlakozásával is tovább bővült. E városközponttól távolabb eső területek hosszú ideig nem kaptak légszeszvilágítást.

32 40