Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

2. szám - ADATTÁR - Melega Miklós: Fejezetek a Szombathelyi Légszeszvilágitási Társulat történetéből. II. rész

MELEGA MIKLÓS FEJEZETEK A SZOMBATHELYI LÉGSZESZVILÁGÍTÁSI TÁRSULAT TÖRTÉNETÉBŐL' IL RÉSZ A GÁZMŰ FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETE (1873-1921) A gázgyár fejlődésének szakaszai 1873 és 1921 között A gázgyár fejlődésének történetén végigtekintve bizonyos ciklikusság figyelhető meg. A megalakulástól kezdve kb. tízévenként került sor egy-egy nagyobb beruházási hullámra, a berendezések cseréjére, a hálózat és a termelőkapacitás növelésére. Ezt az évtizedes periódusokkal ismétlődő ritmust csak az 1. világháború kirobbanása törte meg. A Légszeszvilágítási Társulat tőkeerejét és gondos gazdálkodását mutatta, hogy a szükséges beniházásokat a gyár történetének ötven éve alatt lényegében mindig saját erőből tudta fedezni. A megalakulás után az első jelentős fejlesztéseidé az 1880-as évek elején került sor. 1882-től egy nagyfogyasztóval, a déli vasúttal gyarapodott a gázigénylők köre. A főcsővezeték meghosszabbítása és az újabb lámpák felszerelése mellet a gázgyár termelését is fokozni kellett. 1883-ban a niegnövekedett fogyasztás kielégítésére a retorták számát 10-re, a korábbi kétszeresére bővítették.

1 A következő évben a gyártelepen történtek nagyobb beruházások, mivel a termelő kapacitás emelkedése miatt bebizonyosodott, „hogy a légszesztartó építése és nyomásszabályozó felállítása elkerülhetetlenül szükséges".

2 A második gáztároló harang befogadóképessége az elsőnek több mint kétszerese, 700 m

3 volt. A fenti fejlesztésekhez szükséges kb. 30.000 Ft-ot a Légszeszvilágítási Társulat tartalékalapjából és kisebb részben hitelből fedezték.

3 A második beruházási periódus 1890-ben indult, a légszeszgyár és a MÁV között létrejött megállapodással, melynek alapján a vasúti társaság műhelyében és fűtőházában létesült gázvilágítás.* Ugyancsak ebben az évben került sor a gázgyár telepén egy új, nagyobb szénraktár építésére „a megnagyobbodott üzemhez múlhatatlanul szükséges szénmennyiség befogadására", „miután a meglevő kőszénraktár felette kicsiny és tűzveszélyes" volt.

5 1891 folyamán újabb jelentős fejlesztés vált szükségessé, mert addigra az öt- és a háromretortás kályha állapota teljesen leromlott. Az elhasználódott berendeKivonat Melegei Miklós: „Szombathely gázellátása a dualizmus korában" című, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Bizottsága által 2000-ben I. díjban részesített pályamunkájából. Kézirat. Szombathely, 2000. 48. p. 36