Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

2. szám - ADATTÁR - Pittmanné Mikó Udikó: Egy hobby a sok közül: az ex libris gyűjtés

ADATTÁR PITTMAflBSÉ MIKÓ ILDIKÓ EGY HOBBY A SOK KÖZÜL: AZ EX LIBRIS GYŰJTÉS Az ex libris vagy könyvjegy kis papírlapon, grafikai úton sokszorosított ábra, ami könyvtárak, könyvgyűjtemények köteteibe ragasztva jelzi a gyűjtemény összetartozását és feltünteti tulajdonosának nevét. Az első ex librisek szinte egyidősek a nyomtatott könyvekkel. A nagy könyvgyűjtemények tulajdonosai minden korban törekedtek nevük feltüntetésére a kötetekben. A 16. században már hazánkban is megjelent a grafikai sokszorosító eljárással készült ex libris, így ugyanaz a könyvjegy kerülhetett a könyvtár valamennyi kötetébe. Gyűjteményem becses darabja az itt bemutatott 18. századi ex libris (1. kép), amely a tulajdonos címerét ábrázolja és nevét, sőt lakhelyét is elárulja. A monyorókeréki gróf Erdődy Gyula rézmetszetű könyvjegye mellett hadd mutassam be azt a vele egyidős „ex librist" (2. kép), amit egy 1753-ban kiadott könyvben találtam. „Ezen könyvet bírom márafai ferentz. Ha úgy törtínnik hogy el Viszik tehát gongya légyen haza adnyi. Ano 1794 18 szept." A könyv címlapja: Élő vizeknek kúttya. A'vagy a Stáir-országi havasokon az ő kedves Czellájában tsudákkal tündöklő Mária... Magyarországon az ex libris gyűjtése a 19. század végén kezdődött. A század végén és a 20. század elején az ex librist - mint kisgrafikát - művészi értéke miatt is gyűjtötték és gyűjtik ma is. Az első jelentős ex libris kiállítást hazánkban 1893-ban az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum rendezte. Ezután népszerűsége az akkor divatba jött képes levelezőlapokkal vetekedett. 1909-ben Siklóssy László megalakította a Szent György Céhet, amely az ex libris készítő művészeket és amatőröket, valamint a gyűjtőket tömörítette. A céh aukciók rendezésével és kiállításokkal igyekezett minél több hívet szerezni a gyűjtésnek. Folyóiratuk, „A gyűjtő"-nek 1913-as ex libris különszámát legféltettebb kincseim között tartom számon. A szecesszió nagy grafikusai - Kozma Lajos, Sassy Attila (Aiglon), Nagy Sándor és az osztrák Franz von Bayros - az ex librisnek is kiváló művelői voltak. Az 1. világháború után a Szent György Céh megszűnt és hosszú évekig nem volt egyesülete az ex libris gyűjtőknek. 26