Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

2. szám - Bajzik Zsolt: „Utcanév sem jár énnekem..." - Emlékezés az 50 éve meghalt Verebi Végh Gyulára-

It AJ/

1K ZSOLT „UTCANÉV SEM JÁR ÉNNEKEM ..." - EMLÉKEZÉS AZ 50 ÉVE MEGHALT VEREBI VÉGH GYULÁRA Régi adósságot kell törlesztenünk a 2001. évben. Egy méltatlanul - a korábbi politikai rendszer által szándékosan - elfeledett-elfelejtett tragikus sorsú, nagy műveltségű, tudós- és művész emberről, az ezer szállal Vas megyéhez, Bozsokhoz kötődő Végh Gyuláról kell hírt adnunk. Halála óta 50 év telt el, s ez elég sok idő ahhoz, hogy méltó módon emlékezzünk meg személyéről. Bozsokon 2001 júniusában egy konferencia és kiállítás keretében kerül sor Végh Gyula emlékének a felidézésére, életének, munkásságának, gyűjteményeinek a bemutatására. A jezsuitáknak Magyarországról való kiűzése - 1773 - után Veréb község birtokállási joga visszaszállt a szentkoronára. Elekor adományozta Mária Terézia 1775. december 9-én Bécsben kelt adománylevelével Verebet a „verebi" előnévvel együtt Végh Ignác királyi helytartó tanácsnoknak és utódainak.

1 A Vasmegyei Lapokban is hírül adták, hogy Végh János

a fehérmegyei birtokos 1869. március 30-án Pesten vezette az oltár elé Bezerédj László Angyalka - Bezerédj Angéla

3 - nevű lányát. Érdekessége az eseménynek, hogy a háznagyok Deák Ferenc és Zichy Antal voltak.* 1870. január 25-én megszületett Végh Gyula a Fehér megyei Veréb községben. Elődeik azelőtt a Sopron megyei Damonyán, Beleden és a Vas megyei Rábakövesden (ma: Jakfa) voltak birtokosok.

5 Végh Gyula későbbi vallomása szerint vagyonos dunántúli nemes családból származott, egyikéből azoknak, amelyek nem lóversenyeztek, nem kártyáztak, nem kaszinóztak, nem is igen szerepeltek a közéletben (kivéve a megyei közéletet), hanem olvastak, zenéltek, könyvtárat rendeztek, utaztak, nyelveket tanultak és tudtak.

6 Az üjú a családi tradícióknak megfelelően gondos nevelésben részesült. Nyelveket tanult, megismerkedett az irodalommal, a klasszüais zenével, magába szívta a kultúra szeretetét, érdekes emberekkel találkozott. Édesapja a verebi gazdaság ügyeivel foglalkozott, de az nem elégítette ki és inkább a zenéhez vonzódott. A házukban gyakran megfordult Mihalovich Ödön, Apponyi Albert, özv. báró Eötvös Józsefné és leánya, a Pulszky-család, a Zeneakadémia tanárai és a Pesten megforduló külföldi zenészek - Bülov, Mahler, Nikisch - főleg pedig Liszt Ferenc.

7 Tíz éves korában vízfestékkel megfestette Liszt arcképét, és amikor megmutatták ezt neki, ő behivatta és kétszer megcsókolta.

8 Gyerekkorában gyakran nyaralt Kámban a Bezerédj nagymamánál, amit rendkívül szeretett, hiszen jó helyük volt ott a gyerekeknek. Gyakran kocsiztak ki jó időben Jehbe, Újlakra és a Farkaserdőbe. Elemi és algimnáziumi tanulmányait, mint magántanuló végezte el.

9 Betegsége miatt gyakran jártak külföldi gyógyhe5