Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)
1. szám - ADATTÁK - Rúzsa Károly: A nagysitkei kastély története a XV-XVII. században
ADATTAR RÚZSA KÁROLY A NAGYSITKEI KASTÉLY TÖRTÉNETE AXV-XVIL SZÁZADBAN A kissitkei kastélyról készített tanulmány írása során figyeltem fel először arra, hogy néhány esetben nagysitkei kastélyról is beszélnek a források. 1 Kezdetben ezt tévedésnek hittem, amikor azonban nőtt az erre vonatkozó adatok száma, részletesebben megvizsgáltam az írásokat. Arra a megállapításra jutottam, hogy a Kissitkei Sitkey családhoz hasonlóan a vele azonos törzsből, a Jak nemzetség Rába-jobbparti ágából származó Nagysitkei Sitkey család is megépítette a maga kastélyát Sitkén. Erre az építményre - a fellelhető források szerint - 1607-ben alkalmazzák először a castellnm elnevezést.~ A kissitkei castellumról szóló cikkem után, a közelmúltban jelent meg Koppány Tibor kitűnő könyve, amelyben Magyarország középkori kastélyaival foglalkozik.' 1 Ebben a munkában foglalkozik a kastély = castellnm elnevezés körüli bizonytalansággal, példákat hoz arra, hogy mennyire nem egyértelmű, milyen típusú erődítéssel rendelkező, milyen formájú, milyen rendeltetésű épületet neveztek a középkor folyamán castellumnak. Koppány Tibor szerint az uradalom központjában épült castellnm a földestül hatalmat képviselte, annak látható jelképe volt.* Általában, de nem kizárólag azt a nemesi kúriát nevezték castellumnak, amelyet árkok, sáncok és palánkok vettek körül. A jobb módú középbirtokos nemesség kúriáit már az Anjoit-kortól ilyen (ormában építették, de nem mindig érték el azt a melléket, amellyel már castellumnak minősültek volna. 5 Castellnm építéséhez minden esetben királyi engedély kellett, de jelentős különbség volt a palánkon vagy a falon belül álló épületek építőanyagában, méretében és minőségében. Koppány Tibor szerint a 14-15. század fordulóján jelentős számban építettek kastélyokat, erre utal, hogy Zsigmond király már az 1397-es dekrétumában az ország védelmét a várakkal és kastélyokkal rendelkező nemességre hárította és az a tény is ezt mutatja, hogy ebben a korban sok a kiadott királyi építési engedély. 0 A fentiek alapján a kissitkei és a nagysitkei kastély esetében egyértelműen nemesi birtokon, lakóhely céljára épített castellumról beszélhetünk, amely elsődlegesen nem katonai feladatok ellátására épült, hanem csak a töi)
