Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Zsiga Tibor: A Szent Korona Vas megyében

vei. A koronaőrökhöz hasonlóan önálló, fegyveres testület került felállításra, „koronaőrző őrség" megnevezéssel. A magyar államiság 1000. évében, a millennium időszakában a magyar parlament pártjai, ugyan vita után és eltérő vélemények mellett is megegyezésre jutottak abban, hogy „...A Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományokban." JEGYZETEK A korona kilenc százada. Történelmi források a koronához. Vál., szerk. Katona Tamás. Bp. 1979. 379. p. (Bibliotheca Historica) Bertényi Iván: A magyar Szent Korona. Magyarország címere és zászlaja. Bp. 1996. 180181. p. Televíziós riport dr. Kovács Évával a TV 2 „Tények" című sorozatában „Szemtanú" címmel. Elhangzott: 1998. január 6-án, 22-23 óra közötti időben. Vitéz József, 1185 Budapest, Szent László u. 49. sz. alatt lakos Budapesten 1997 novemberében „ A korona őrzése Velemben!" címmel írt, általa több helyre eljuttatott kettő lap terjedelmű nyilatkozata. Vitéz József nyilatkozatához csatlakozott Koláth Ferenc és az Egyesült Államokban élő Nagy Károly egykori koronaőr társai is. Pálffy József Velem, Petőfi u. 4. sz. alatti lakos - aki az események idején Velem községben postamesterként dolgozott - egyedüli, szóbeli adatközlése és cikke. Pálffy .József. Koronaőrző emlékhely. Alkotóudvar és kosárfonóműhely avatás Velemben. = Kőszeg és Vidéke, 1996. 10. sz. 15. p. Lásd még: Terszíyánszky KfrisztinaJ: Már látigatható a helyreállított velemi történelmi emlékhely. = Vas Népe, 1996. szept. 25. 5. p. Magyar törvénytár. 1928. évi törvénycikkek. Jegyzetekkel ellátta Térfy Gyula. Bp. 1929. (továbbiakban: MT 1928.) 459-470. p. Lakatos Géza (1890-1967) vezérezredes, miniszterelnök (1944. augusztus 29 - 1944. október 16.) Perényi Zsigmond (1870-1946) báró, volt miniszter, koronaőr 1933-1944 között, a felsőház alelnöke, majd elnöke (1943-1944). Radvánszky Albert (1882-1960) koronaőr, a magyarországi evangélikus egyház egyetemes egyházi és iskolai főfelügyelője. Centgraf Károly: Budától Kőszegig. = Levéltári Szemle, 1978. 1. sz. 65-69. p. Pajtás Ernő (1896-1950) ezredes, a koronaőrség utolsó parancsnoka. Az Egyesült Államokban halt meg. Földi maradványait 1993-ban hozták haza. Szálasi Ferenc (1897-1946) vezérkari őrnagy, a nyilaskeresztes párt vezetője. 1944. október 16-án erőszakkal magához ragadta a hatalmat, mint miniszterelnök, majd az államfőit („nemzetvezető") is megszerezte. A 2. világháború után a népbíróság halálra ítélte és kivégezték. Magyar törvénytár. 1937. évi törvénycikkek. Jegyzetekkel ellátta Degré Miklós, VáradyBrenner Alajos. Bp. 1938. 165. p. Pajtás Ernő ezredes és Csontos István főtörzsőrmester nyilatkozatai. Katona: i. m. 359., 361-362. p., továbbá Bunda József törzsőrmester visszaemlékezése „A Szentkorona pokoljárása" című dokumentumfilmben. Közreadta az MTV l-es csatorna 1999. augusztus 20-án 20.10 órától. 84