Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Zsiga Tibor: A Szent Korona Vas megyében

Velem községbe is. Többek között ide menekült Kiskunfélegyházáról dr. Endre Zsigmond nyugalmazott főszolgabíró is családjával, magával hozva állatállományát is. Kapiller György, Gerő István és Hersics György helyi lakosoknál szállásolták el magukat. Dr. Endre Zsigmond fia volt Endre László, aki német megszállás után a kormányban belügyi államtitkári tisztséget vállalt, a háborít után a népbíróság halálra ítélte és kivégezték.

13 Dr. Endre Zsigmond a szovjet katonai előrenyomulás hatására kialakult közhangulatban, jobboldali nézetei hatására, mivel nem akart tovább menekülni Magyarországról, 1944. október 12-én öngyilkosságot követett el Velemben.

14 Velem, a kőszeghegyaljai kis község természeti adottságainál fogva - a hegyektől védetten, a légi felderítéstől erdőkkel borítva - a menekülők célpontjává vált. A Szálasi-kormány Kőszegen működő katonai irodája egyre gyakrabban vette igénybe az ott lévő Stirling- és Fischer-villákat.

15 Számtalanszor tartózkodott a faluban Szálasi Ferenc „nemzetvezető"; Szőllősi Jenő miniszterelnök-helyettes; Endre László belügyi államtitkár, a későbbi kormánybiztos, akik leggyakrabban a Stirling-villában voltak.

10 Ott lakott Szálasi menyasszonya - Lucz Gizella - is a László-villában, akivel a habom végnapjaiban, 1945. április 28-án, Mattseeben kötött házasságot.

17 Ugyancsak Velemben lakott Gömbös Ernő - Gömbös Gyula volt miniszterelnök fia - aki ekkor Szálasi Ferenc „nemzetvezető" szárnysegédje volt.

18 Tehát Velem község szerepe ebben az időszakban megnőtt. Ezt jelezte az is, hogy önálló csendőrőrsöt hoztak létre a község iskolájában.

19 A község központi helyén, Weiszenbeck József házának udvarán dízelmotorral működtetett aggregátort telepítettek. Ez biztosította az ott lévő hivatalos személyek számára az áramellátást, de a falusi lakosság is részesült belőle.

20 Az aggregátor a háború után is üzemelt, mindaddig, amíg Velem községet az országos villamos hálózatba be nem kötötték. A Szent Korona és a koronázási jelvények elhelyezésére, bár az országos koronaőrök egyetértésével került sor Veszprémbe, a koronázási palást pedig Pannonhalmára, az országos koronaőröknek mégis kétségeik voltak a jövőt illetően Szálasi Ferenccel és kormányával szemben. Azt gyanították, hogy ha a helyzet netán iigy alakul, a nyilasok akár külföldre is kiviszik a Szent Koronát. Ezért Perényi Zsigmond és Radvánszky Albert koronaőrök tervet készítettek elő a Szent Korona és a hozzátartozó jelvények Veszprémből való elszállítására és Pannonhalmán való elhelyezésére. Ennek a koncepciónak a támogatására megnyerték Serédi Jusztinián hercegprímást és Mindszenthy József veszprémi érseket is. Az áthelyezési tervet Szőllősi Jenő miniszterelnök-helyettesen keresztül terjesztették Szálasi elé. Szálasi különböző, nem megalapozottnak tűnő indokokat felhozva nem járult hozzá a Pannonhalmára való szállításhoz. Az elutasítás valódi indoka viszont az volt, hogy a katolikus egyház magas tisztségviselőit legitimistának tartotta. Az a gyanú merült fel benne, hogy a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket esetleg kiadják a Habsburg-pártiaknak. 73