Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Zsiga Tibor: A Szent Korona Vas megyében

Második lehetőségként, Veszprémben, a Nemzeti Bank által is használt sziklabarlangban való elhelyezés merült fel. A harmadik variáció pedig a vár területén történő elásás volt. Végül is a harmadik módozat mellett döntöttek. A Szent Koronát 1944. október 10-én az esti órákban, titokban kiemelték a budai vár északi felében, a második emeleten lévő páncélteremben őrzött korona-ládából és a vár területén az előre elkészített óvóhelyen ásták el. Minderről tudtak és az eseményeknél jelen voltak: Lakatos Géza miniszterelnök; Perényi Zsigmond és Radvánszky Albert országos koronaőrök; Pajtás Ernő ezredes, a koronaőrség utolsó parancsnoka. Pajtás ezredes ezt a tisztséget 1944. március 19-től töltötte be.

9 A német megszállás elleni tiltakozásaként erről a posztról lemondott Máriássy László ezredes, és ő lépett a helyébe. Az elásásban ugyancsak részt vett Vály István alezredes, a koronaőrség parancsnok-helyettese; Borbély János alhadnagy; Horváth Kálmán főtörzsőrmester és Kapéter József törzsőrmester koronaőrök. Az elásás ellenére, az üres korona-ládát a cselekmény álcázása érdekében tovább őrizték a páncélteremben. 1944. október 15-én Horthy kormányzó háborúból való kilépés proklamációjának hatására kezdetét vette a nyílt, erőszakos, fegyveres nyilas hatalomátvétel. A budai várba vonuló németek ellen fegyvert használt a koronaőrség egyik tagja - Bunda József törzsőrmester - amiért az egész alakulatot a hatalomra került nyilasok fel akarták oszlatni és tagjait a harctérre, az első vonalba, a szinte biztos halálba szándékoztak küldeni. Ettől később - Pajtás Emő parancsnokra tekintettel - mégis elálltak, a koronaőrök tovább folytathatták az őrzési teendőket. Az események másnapján, október 16-án, Szálasi Ferenc lett az ország miniszterelnöke.

10 Szálasi viszont ennél többre vágyott. A törvényesség látszatát keltve 1944. október 27-re „ országtanács "-ot hívott össze. Erre az 1937. évi XIX. törvénycikk 3. §-a adott lehetőséget.

11 Az említett törvényhely szerint, arra az esetre, ha a kormányzó nem gyakorolja jogkörét „ országtanács "-ot kell összehívni. Horthy kormányzót pedig Szálasi és fegyveresi kényszerítették a lemondásra, így az általa teremtett helyzettel élt vissza, mondván nincs kormányzó. Az „országtanács"-on Szálasi azt „kérte", ne töltsék be kormányzói tisztséget, hanem ő, mint „nemzetvezető" gyakorolja az államfői hatalmat is. Az „országtanács" teljesítette Szálasi kérését. Szálasi, a „nemzetvezető"-i esküt a Szent Koronára kívánta letenni. Az elásás tényéről időközben maga Szálasi is értesült. A koronaőröknek és az őrségnek nagy feladatot jelentett az elásott Szent Korona esküre való elővétele, de mégis teljesíteni tudták. Az eskütételre, gyertyafényes külsőségek között, 1944. november 4-én került sor a budai várban. Ezen események alatt a Szovjetunió Vörös Hadserege folytatta támadását a magyar területeken. A 3. Ukrán Front a Duna jobb partján, a Dunántúlon nyomult előre. A 2. Ukrán Front csapatai elfoglalták a Duna-Tisza 'közét, 1944. november elejére elérték a Budapesttől mintegy 15 kilométerre lévő Alsónémedit. Sztálin, a volt Szovjetunió első számú vezetője, a haditanács elnöke már azt tervezte, hogy menetből, „futólépésben", napokon belül elfog71