Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Zsiga Tibor: A Szent Korona Vas megyében

Koronát? Az előzőkben felvetett ellentmondások feloldhatóak-e? Van-e elegendő hiteles adat az őrzési helyekre és időpontokra? E kérdések megválaszolására történik kísérlet a továbbiakban, a tanulmány keretében. A BUDAI VÁRTÓL VESZPRÉMIG A Szent Korona 2. világháború alatti helyzetét és sorsát, a háborús események, Magyarországon a nyilasok erőszakos úton történő hatalomra jutása, mint együttesen ható tényezők alakították. 1944. október elejére Magyarország vezetői számára nyilvánvaló lett, hogy az ország rövidesen hadszíntérré válik, a szovjet katonai megszállás aligha kerülhető el. A hadműveletek ekkor már az ország délkeleti részén folytak. Horthy Miklós kormányzó által kiküldött delegáció fegyverszünetről tárgyalt Moszkvában, miután előzőleg már meghiúsultak az angolszászok felé a próbálkozásai. 1944. október 11-én aláírták az ideiglenes fegyverszüneti egyezményt. A levegőben lógott a nyilas hatalomátvétel veszélye is. Bár Magyarország szuverenitását korlátozta az 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállás, de még ekkor is érvényesültek az 1928. évi XXV. törvénycikk - „a Szent Korona és hozzátartozó drágaságok gondviseléséről" szóló - rendelkezései/' Ezek értelmében, a Szent Koronával kapcsolatos rendelkezési jogokat három személy és együttesen gyakorolhatta. A három személy: a mindenkori miniszterelnök és az országgyűlés által választott két országos koronaőr volt. Az események idején a miniszterelnök Lakatos Géza volt, a koronaőri tisztségeket pedig Perényi Zsigmond és Radvánszky Albert töltötte be.

7 A kialakult közhangulatra, a háborús hadműveletekre, a nyilas uralom veszélyére tekintettel Horthy Miklós kormányzó utasította a három felelős személyt, hogy gondoskodjanak a Szent Korona biztonságba helyezéséről, ha annak szükségessége felmerül. Azt is meg akarták akadályozni a tervszerű intézkedésükkel, hogy a Szent Korona a háborús események folytán kikerüljön az ország területéről, mint ahogy az már a történelem során többször megtörtént. Az említett három felelős személynek a Szent Korona biztonságáért végzett tevékenységét hitelesen és kellő részletességgel írta le Radvánszky Albert koronaőr az eseményekhez közeli időpontban, 1945. december 20-án készített feljegyzésében. A feljegyzést viszont csak 1978 elején, a Szent Korona visszatérésekor publikálták. Ebben szerepe volt Radvánszky meghagyásának is, aid csak halála után engedte azt közzétenni.

8 Radvánszky feljegyzése szerint a Szent Korona biztonságba helyezésére 1944. október elején három elképzelés született. Az egyik, hogy pápai oltalom alá helyezik és a budapesti pápai nunciatúrára viszik. A két koronaőr ezt felvetette Agelo Rótta nunciusnak. Közösen megvizsgálták a nunciatúra helyiségeit is. A nuncius az elhelyezést pápai engedélyhez kötötte. A két koronaőr viszont nem találta biztonságosnak az épületeket, így elálltak ettől az elképzeléstől. 70