Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

1. szám - KÖNYVESPOLC - Pethő Gyula: Zsiga Tibor: A „vasfüggyöny" és kora

ZSIGA TIBOR: A „VASFÜGGYÖNY" ÉS KORA (Der Eiserne Vorhang und seine Zeit, Bp. 1999. 147

p., [9] t.) Valószínűleg lesznek olyan olvasók, akik különös tartalmú könyvnek ítélik ezt a nyugati határnyitás 10. évfordulójára megjelent munkát. De különös a búcsúzó 20. század is. A tudományos és gazdasági eredmények, a kiemelkedő irodalmi, művészeti teljesítményekkel egyidejiíleg a politika uralkodó erejének félelmetes hatása is jellemzője volt korunknak. A 2. világháború után létrejött politikai és ideológiai határok mellett az országokat és embereket egy félelmetes tárgyiasult határ is elválasztotta egymástól. Olyan határvédelmi rendszert alakított ki Magyarország - a többi kelet-európai országhoz hasonlóan - mellyel szerették volna megakadályozni a nyugati államokba történő kiutazást, ill. az onnan érkező látogatásokat. (Főleg a politikai hatások miatt.) Megvalósították a drótakadályokkal és aknákkal is erősített határőrizetet. Ezzel létrejött a nemzetközi és a belpolitikai életben az ún. „vasfüggöny", amelyet kortársaink közül sokan ismertek, láttak is. „A vasfüggöny nemcsak a keletet választotta el a nyugattól, hanem a Kelet-Európában élő embereket is elszigetelte egymástól." írta e könyv előszavában dr. Rainer Gepperth, a kiadó Hanns Siedel Alapítvány Külkapcsolatok Intézetének igazgatója. Dr. Zsiga Tibor ennek a vasfüggönynek - és korának - a történetét dolgozta fel igen érdekes, figyelmet lekötő, s a magyar mellett német nyelven is olvasható formában. A történelmi eseményekre alapozva készítette el úttörő jelentőségű munkáját. Beavatja olvasóját a magyar határőrizet alakulásának változásaiba, különösen a 2. világháború utáni helyzet köriilményeibe. Szól a hidegháború hatásáról a különleges határőrizet kialakításában, s magának a „vasfüggöny" kifejezésnek, mint szimbolikus fogalomnak a megjelenéséről és továbbéléséről is. W. Churchill használta e szót 1946. május 5-én az USAbeli Fultonban elmondott beszédében: „... A Balti-tenger partján felevő Stettintől (Szszecin) az Adria-tengerparti Triesztig vasfüggöny ereszkedett le Európára." Igaz, hogy az említett fogalmat Churchill-től származtatják, de a politikai rendszerek elkülönítéséhez már Goebbels, Hitler propaganda-minisztere is 1943-ban a Szerző szerint. Az 1940-es évek végétől egyre növekedett a gazdasági, de főleg a politikai okok miatt az emigrálok, menekülők - akkori megnevezéssel: disszidensek száma. Ennek megakadályozására, szovjet kezdeményezésre hozták létre a műszaki zárat először Jugoszlávia, majd Ausztria és hazánk határai mentén. Részletesen taglalja a könyv, mit jelentett a műszaki zár, s főként az aknazár és azt, hogy az utóbbi milyen szörnyű tragédiákhoz vezetett. így már valóságos és nemcsak szimbolikus értelmet nyert a vasfüggöny. Természetesen mindig a politika változásaihoz igazodott a határőrizet is: 1956 nyarán megkezdték az aknazár eltávolítását mind a két említett határon. Érdekes mó83