Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

1. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Néhány megjegyzés a szombathelyi Szent Márton úti temető sírköveiről és sírépítményeiről. III. rész. - Érett historizmus és szecesszió -

Ha a régi temető legértékesebb szecessziós kripta-architektúrájára vagyunk kíváncsiak, akkor a nyugati falnak azon pontját kell felkeresnünk, ahol a B/2-es és a Cl l-es parcellák találkoznak. A Jüsztl család jeles lakatosfamília hírében állt, műhelyük a század elején a Szily János utca 4-ben volt.

13 Idősebb Jüsztl Nándor (1842-1915) számára olyan emlékmű készült, amely nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Előképét és készítőjét nem ismerjük, de kétségtelen, hogy a mű budapesti példákkal is összevethető lehet. Az oldalfalak szélén két füzérdíszes, Jugendstil" pilaszter zárja a kompozíciót, amelynek középrészén nagy, szárnyas, térdelő géniusz virágot helyez a földre. (13. kép) A figura megformálása magas szintű, csak osztályon felüli kőfaragó alkothatta, esetleg Hudetz József. A dekorációban a cikk-cakk mustrák (ismétlődő díszítés, sordísz) itt is megjelennek. Az oromzat íves, majd négyszögű alakzata szintén jellemző a korra. A kereszt motívuma is feltűnik, akárcsak a lábazat felírás részén. Érdekes, hogy vaskerítésnek nyomát nem találni, ami nem jelenti azt, hogy soha nem létezett. A kriptát néhány éve feltörték.

1

* Elképzelhető, hogy az emléket ißabb Jüsztl Nándor (18721945) állíttatta, akinek kb. 1890-ből származó fotográfiája Pittmann Ildikó nagylelkűségének köszönhetően a birtokomban van, és itt közzétehetem. (14. kép) Hasonló igényességit emlék a Cl l-es parcella közepén az a domborműves mészkősztélé, amely elsőként Rupprecht Adolf (1876-1913) nevét örökíti meg.

15 (15., 15/a. kép) Feltehetjük, hogy Jüsztl síremlékét halála (1915) után nem sokkal emelték, s hasonló lehet a helyzet a Rupprecht-kripta esetében is, hiszen itt is a késői szecesszió jeleit fedezhetjük fel. Alacsony lábazaton áll a függőleges téglalap formájú mészkőtömb, amelynek teljes jobb felét a szintén téglalapszeríien mélyített reliefmező foglalja el, kivéve a felső ötödrészt. Itt lépcsőn álló, antikizáló ruhájú, mezítlábas, kezeit összefonó, sirató nőalak finom figuráját láthatjuk magas szintű előadásban. Ez a századelőn jellemző típus jól összevethető Margó Edének egy korabeli alkotásával (16. kép) is.

16 A kő jobb oldalán a feliratok, felül pedig finom növényi fríz húzódik mákgubókból, immár nem először felélesztve a régi jelképes jelentést az örök álomról. Szerencsére Hudetz József itt jelölte is nevét a lépcső alsó fokának jobb oldalán. Bizonyos mértékig a Rupprecht síremlék a B/3-as téridet már említett siratós alkotásaihoz hasonlít, csak - úgy tűnik - a színvonal sokkal magasabb, mind az ízlésben, mind az anyagmegmunkálásban. A mintázásban ugyanis szobrászi szintű minőségek kelnek életre. Ennek a munkának védelme is kívánatos lenne, akárcsak a restaurálása. Szerényebb értékű, de jellegzetes darab a C/2-es parcella magasságában, a keleti falnál álló névtelen mészkősír. Lényegében ez is a háromrészes, fali típusra emlékeztet, de támaszték nélküli. A középső tömb nagy, töviskoronával dekorált keresztre épül, az oldalrészeket pedig két pillér zárja, amelyek tetején kőből faragott tűzzel „égő" urnák emelkednek. A ritka, egyedi megoldás mellett a középrész széle végig finom, szecessziós rózsamustrával borított, hasonló értelemben, mint például az 1920-ban végleg Amerikába távozott Pogány Willy korai illusztrációin is gyakran előfordul,

17 éppúgy, mint 38