Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Kiss Mária: Kozár Mária: Felsőszölnök

vén népdal. Untalan ízen a török c. fejezetben: a szentgotthárdi csatához kapcsolódó monda, amely még ma is él a nép emlékezetében.) Gondosan megírt fejezet: Akié a föld azé a vallás, amelyben a falu hitéletét mutatja be. A Mura-(Rába) vidék szlovénéinek vallás és hovatartozásából már korábban is olvashattunk a kötetben, mikor Cirill és Metód térítéséről szólt. A Rába-vidék szlovén anyanyelvű lakosságának szegénységét, művelődési lehetőségének hiányát a Szombathelyi Egyházmegye létrehozásával megvaló­sított intézkedések sora igyekezett enyhíteni. Szily János a vend-szlovén anyanyelvű lakosság számára nem csak vallási tárgyú könyveket fordíttatott le szlovén nyelvre, hanem ABC-s könyvet is adott az iskolás gyermekek kezé­be. Az anyanyelven elsajátított írás-olvasás adott módot a Rába vidék nemze­tiségi lakosságának, hogy művelődjék, tanuljon. A kőszegi Kelcz-Adelffy Ár­vaház biztosította a vend vidék fiainak tanulását, hogy tanulmányaik befejez­tével népüknek papjai, tanítói legyenek. Ebben a munkában Küzmics Mik­lósban Szily kitűnő munkatársra talált. Küzmics munkáját folytatta Kossits József Felsőszölnök lelkipásztora a 18. század utolsó évtizedeiben és a 19. század elején. Nemcsak szlovén nyel­vű munkákat jelentetett meg, hanem szorgalmazta a magyar nyelv elsajátítá­sát, hogy széleskörű műveltségre tegyenek szert népének fiai. Kozár Mária kitűnően, tömören foglalja össze Kossits tudományos munkásságát. Néhány apróbb észrevétel, amely a kötet olvasása közben juthat az olva­só eszébe. Nemcsak a katolikus egyház nevezte Tótságnak a szlovének lakta vidé­ket, ez világi hatóságoknál is megtalálható. A Szombathelyi Egyházmegye megalakulása után az esperesi kerületek, alesperességek területének kijelölé­se nem nemzetiségi szempont szerint történt. A jobbágyi életről szóló két rö­videbb fejezet összevonása - Dobra uradalma és Jobbágysors Szolnokon - és a két fejezet közé ékelt török világot bemutató rész később történő tárgyalása nem hatott volna zavarólag a szerkezet egységére. A 48. oldalon tesz említést arról, hogy csak 1992-ben a Vöröskereszt jóvoltából állítottak emlékművet Felsőszölnökön az 1. és a 2. világháborúban elesetteknek. Az 50. oldalon vi­szont közli a „Rába-vidék" című újság tudósítását, mely szerint 1922-ben szentelték fel a községben az 1. világháborúban elhunytak emlékoszlopát. A 21. oldalon a jobbágyok adójának felsorolásakor említi, hogy a félhe­lyesek 25-30 krajcárt adóztak, és adójuk között 2,5 Korona „káposztapénz" is szerepel. Feltehetőleg elírás a Korona megnevezés. A „káposzta" pénzt is valószínű krajcárban szolgáltatták az uraságnak. Az olvasó olykor jót derül, ha a szöveg közötti képek elhelyezését látja. A nehéz gazdasági helyzetet és a kitelepítést tárgyaló szövegnél vidám táncot rop a kultúrcsoport, és fúvószenekar muzsikál (58-59. p.) A beadási kötele­zettségüket nem teljesítőkről és túlteljesítőkről szóló részt dr. Vilko Nóvák szlovén tudós mosolygó fotója illusztrálja. A kötet végén közzétett forrásjegyzék, a levéltári és a publikált tanulmá­nyok imponáló gazdagságáról tesz bizonyságot. Gazdag a szlovén nyelvű 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom