Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Guttmann Miklós: Vörös Ottó: Vízrajzi köznevek szóföldrajzi és jelentéstani vizsgálata

VÖRÖS OTTÓ: VÍZRAJZI KÖZNEVEK SZÓFÖLDRAJZI ÉS JELENTÉSTANI VIZSGÁLATA Bp. 1909. 64

p.. 14 Léik. mell. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai: £11.) A hazai nyelvtudományi kutatások körében megkülönböztetett figyelmet érdemel a névtudomány. Az elmúlt évtizedekben jelentek meg azok a földrajzinév gyűjtemények, amelyek vaskos kötetekben foglalják össze az egyes megyék névanyagát. Ezek az adattárak valóságos kincsesbányái a különböző szaktudományoknak, amelyek alapján további tudományos kutatások végezhetők a nyelvtudomány, a történelem, a néprajz, a művelődéstörténet stb. területén. Erre látunk példát Vörös Ottó Vízrajzi köznevek szóföldrajzi és jelentéstani vizsgálata című munkájában, amely a szerző kandidátusi értekezése volt. Vörös Ottó évtizedek óta vesz részt a földrajzi nevek gyűjtésében, feldolgozásában, elemzésében. Először saját szülőfaluja az őrségi Nagyrákos, majd a történelmi Őrség névanyagát dolgozta fel, s ezt követően kapcsolódott be Vas megye földrajzi nevei (Szombathely, 1982.) kötet kiadásába, több megyei település névanyagának közzétételével, valamint a kötet mutatójának és a földrajzi köznevek szótárának elkészítésével, munkatársaival együtt. Ebben a munkájában a vasi névanyagra támaszkodik döntően, de Veszprém megye földrajzi nevei. 3. Az ajkai járás. (Bp. 1991.) és Zala megye földrajzi nevei (Zalaegerszeg, 1964.) felhasználásával elemzi a vízrajzi neveket szóföldrajzi és jelentéstani szempontok alapján. Munkájának bevezető fejezeteiben részletes ismertetést kapunk a hazai és a külföldi névtani irodalom alapján a különböző helynévgyűjteményekről, a vasi tájról és népességéről, a kistájak kialakulásának körülményeiről. Alapos elemzésben ismerhetjük meg a helynevek, a helynévi rendszerek kutatásának folyamatát, valamint a helynevek jelentését és szerkezeti elemeit érintő kutatásokat. Ezek alapján tisztázza a helynév és a földrajzi név fogalmi tartalmát. A névtudománynak ez lényeges kérdése, hiszen a nem egyértelműen használt fogalmak zavart okozhatnak a kutatásokban. A víznév és a vízrajzi név fogalmi tartalmának megfogalmazását követően a kiválasztott földrajzinév gyűjtemények adatainak elemzésére kerül sor. Alapvetően Vas megye vízrajzi közneveinek vizsgálatára koncentrál a szerző, de statisztikai adatait összehasonlítja az ajkai járás és Zala megyéből 7 göcseji falu adataival is. A vízrajzi nevek felsorolása jelentéseik, jelentésárnyalataik pontos értelmezése, magyarázata, előfordulási gyakoriságuk világossá teszik előttünk a nyelvterület földrajzi tagoltságából fakadó gazdag, változatos névadást. Külön érdeme az egyes nevek, pl.: séd, patak, ér, árok stb. jelentéseinek pontosítása, valamint a mai magyar nyelvben nem használt, régi szavak, archaizmusok, pl.: ösztörü, fok, hóttó, limbus, zsibb stb. jelentéseinek tisztázása. 81