Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)
4. szám - ADATTÁR - Katona Csaba: Vas vármegyei fürdővendégek Balatonfüreden, 1840-1918
A legtöbb vendéget adó települések listájára nézve kiderül, hogy a múlt század folyamán, különösen a század derekán Füred erősen regionális jellegű fürdő, ami még a fürdővendégek számára is nyilvánvaló és természetes volt, legalábbis ezt látszik igazolni Madarász József egy megjegyzése: „BalatonFüred s a Balaton gyönyörű tája, kivált Anna-nap körül, az ország vagyonosabb és nevezetesebb családainak, s a környék és szomszéd megyék lakóinak mulató és egészségedző helye volt." 1 * A bencés Horváth Bálint 1848-ban megjelent, a füredi fürdőt ismertető munkája is említést tesz erről a tényről: „... nem csak a' leg nevezetes b fürdő helyek' egyikévé: hanem a' szomszéd Veszprém. Fejérvár, 's Pest megyei lakosság igen látogatott mulató helyévé is növekedett."™ A Nay ad című fürdői albumba publikáló Huszár Imre 1863ban szintén a nyugati országrész fürdőjeként határozta meg Füredet: „Kevés család van Magyarország nyugoti részében, mely be merné vallani, hogy nem töltött legalább egy nyarat Füreden. Ez nedűnk a bon-tonhoz tartozik."" 0 A Dunántúlról - pontosabban a Dunántúl egy részéből - érkező látogatók nagy létszámának ezt a hegemóniáját leginkább az országos jelentőségét tekintve minden tekintetben egyedülálló Pest-Buda lakosainak nagyarányú jelenléte oldotta, és mindenképp ki kell emelni a külföldi települések közül Bécset. A többi országrész települései közül elsősorban egy jól behatárolható, nagyjából a mai Magyarország keleti határa mentén felevő, félhold alakú terület nagyobb városaiból keresték fel többen Füredet. Bács-Bodrog, Csongrád, Temes, Arad, Hajdú, Bihar, Szatmár megyék hagyományos jelentőségű központjai: Szabadka, Zombor, Eszék, Szeged, Temesvár, Arad, Debrecen, Nagyvárad sorolhatóak ide. Ezek pozíciója az évek előrehaladtával mindinkább erősödött - kivéve a bácskai városokat: a 1860-as évek után azok eltűntek a listáról, helyettük inkább felvidéki települések bukkannak fel - a századelő két vizsgált éve során pedig már egyértelműen kitűnik, hogy Füred elsődlegesen regionális vonzáskörű fürdőből egyre inkább egy bizonyos társadalmi réteg, a városi nagy- és középpolgárság fürdőjévé vált. Ezt leginkább az 1908. és az 1916. évi adatok érzékeltetik, amikor a legtöbb vendéget adó települések listáján olyan városok tűnnek fel, mint például Nyitra, Homonna, Békéscsaba, Vác, Marosvásárhely, Nyíregyháza. Különösen feltűnő, ám korántsem meglepő a két vidéki nagyváros - Kassa és Kolozsvár - előkelő helye. A VAS VÁRMEGYEI FÜRDŐVENDÉGEK Ha tehát elfogadjuk, hogy Füred leginkább a dunántúliak által látogatott fürdő a kései reformkor, majd az önkényuralom és a Monarchia első évei során, valamint azt is, hogy a 19. század első felében komoly hagyományai voltak a vasi nemesség füredi időtöltésének, akkor joggal tehetjük fel a kérdést, hogy vajon Vas megye lakosai - s főleg a megyeszékhely Szombathelyé - milyen arányban képviseltették magukat a vendégseregben a fürdőlisták segítségével vizsgálható évek során? Annál is inkább, mert a fenti táblázatok adatai alapján egyértelmű, hogy 7 Szombathelyről is inkább a kiegyezés után érkeztek vendégek, mintsem azelőtt. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy a pol56
