Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - ADATTÁR - Katona Csaba: Vas vármegyei fürdővendégek Balatonfüreden, 1840-1918

Hertelendy, Niczky, Inkey, Vidos és Bezerédy család egy vagy több tagjának a neve. Az is bizonyos, hogy ezek a családok, vagy legalábbis egy részük, a későbbiekben is látogatói voltak Fürednek. Ugyancsak a Vas Megyei Levéltárban található egy-egy fénykép 1863-ból, illetve 1868-ból, amelyek Füreden időző társaságokat örökítettek meg.

11 Az 1863-ban készült, csak hölgyeket ábrázoló képen ott láthatjuk a Bezerédy család egy nőtagját. Azt sem írhatjuk csak a véletlen számlájára, hogy a két képet a Chernel-Miske család iratanyaga rejti. FÜRDŐVENDÉGEK FÜREDEN - FIONNAN ÉRKEZTEK A LÁTOGATÓK? A vasiak számára a fürdőkultúra már csak azért sem lehetett ismeretlen, mert a történelmi Vas megye területén is több jó hírű fürdő működött a múlt század és a századelő folyamán. Ezek közül mindenképp említést érdemel Tarcsafürdő (Tatzmannsdorf)

1,i és Sóskút (Sulz),

1,4 mint a megye lakosai által is sűrűn látogatott fürdőhelyek. Azonban a történelmi Magyarország egésze ugyancsak bővelkedett nevezetes fürdőhelyekben: a Felvidéken, Erdélyben, a Délvidéken és a Dunántúlon egyaránt voltak kedvelt és látogatott fürdők. Ezek egyike igaz, a legnevesebbek közül való - volt Balatonfüred fürdője, a Savanyúvíz, amelynek vonzerejét a gyógyforrások mellett egyre inkább növelte a Balaton természetes vize is. Füredről úgy tartották a kortársak, hogy az ország minden részéből, sőt a határokon túlról is igen sok helyről fogadott látogatókat. Ennek volt is valóságalapja, amit már egy 1818-ból származó idézet is igazol. Michael Eissl osztrák utazó, aid Festetics György vendégeként a kenései Festetics birtokról Keszthelyre utazva útjába ejtette Füredet is, az alábbiakat jegyezte fel: „Ide Magyarország minden részéből tódulnak az emberek. ... Találkoztam iu magyarokkal, szlávokkal. németekkel, rácokkal, minden rendű és rangú emberrel a Kis- és Nagyalföldről és a Kárpátokból. Csak úgy vettem észre, kevés itt a paraszt, vagy polgári osztályból származó személy és a határ, mely köztük és a nemesek között húzódik, sokkal élesebb, mint Németország fürdőiben. "

14 A számtalan helyről összegyűlt vendégseregről kialakult elképzelés idővel az utókor gondolkodásában is meggyökeresedett. Ám ez a megállapítás így, ebben a formában mindenképpen némi finomításra szorul. Kétségtelen, hogy a reformkor éveiben Füredet főleg a Dunántúlról és Pest-Budáról látogatták

15 és ez legnagyobbrészt így volt még 184-8/49-et követően is. Lássunk ennek igazolására néhány olyan adatsort tartalmazó táblázatot, amely a fennmaradt füredi vendégnévsorok segítségével azokat a településeket jelöli meg, ahonnan tíznél több látogató érkezett adott évben a Savanyúvízhez. A táblázatokban szereplő első szám az adott helyről érkező vendégek számát jelöli, míg a második azt, hog}' közülük hányan iratkoztak fel név szerint a fürdőlistákra. (A mindenkori idény során egyszerre csak 1-2 ív jelent meg a vendégek nevét, lakhelyét és foglalkozását tartalmazó vendégnévsorból, mindig az épp adott napokban a fürdőn tartózkodók adataival, így a teljes listát a fürdőidény végeztével kellett utólag összeállítani. Ebből következően sajnos meglehetősen kevés év esetében maradt fenn a teljes vendégnévsort tartalmazó lista: tudomásom szerint összesen 11 évről van szó. Az 1841. évi lista a balatonfüredi 52