Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)
4. szám - ADATTÁR - Katona Csaba: Vas vármegyei fürdővendégek Balatonfüreden, 1840-1918
fiAXOUTA CSABA VAS VÁRMEGYEI FÜRDŐVENDÉGEK BALATONFÜREDEN, 1840-1918. ELŐZMÉNYEK: VAS MEGYE REFORMKORI NEMESSÉGE FÜREDEN „Az én számadásom sokból fog állani: mert miután N[emes] Bács. Veszprém és Vas vármegyék folyamodásomra a' Füredi Színház' felépülhetésére és alapulhatására segédkezeiket úgy nyújtják, mint Hatóságok, Közgyűléseikben hozott végzéseik mellett, nem csak illendőnek, hanem kötelességemnek is tartom, noha ők ezt tőlem soha nem kívánták, ő-nekik is szintúgy számot adni, mint Nfemes] Zala vármegyének. " J Ezeket a sorokat Kisfaludy Sándor vetette papírra, amikor Zala megye az 1836. február 29-én tartott megyegyűlés határozata értelmében felszólította őt, hogy számoljon el a balatonfüredi színház - a Dunántúl első kőszínháza - építésére adott pénzekkel. A becsületére érzékeny Kisfaludyt súlyosan sértette szeretett megyéjének ez az utasítása, és bár készen állt az elszámolásra, felháborodása tisztán kiérződött sorai közül. Levelében emlékeztette Zalát a többi megye részvételére a színházalapításhoz szükséges összeg begyűjtésében, majd ennek következményeit is levonta: „N[emes] Zala megye csak egy ötöd részben járult a' Füredi Színház építtetéséhez, kivált ha Batthyány hercegnek, a' Veszprémi Káptalannak, és az Esterházy Grófoknak adományaikat N [ em.es ] Veszprém és Nfemes] Vas vármegyékre is kiterjesztjük, hol ők felszólíttatván, az jelentett részökről, hogy a' mit ők ezen intézetre szántak, egyben foglalva kezemhez tették le. Ennél fogva tagadhatatlan az, hogy N[emes] Bács, Veszprém és Vas vármegyék, mint Fiatóságok, a' Füredi Színházhoz, mint fizetők, tulajdonosi joggal bírnak."* Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy a „Füredi Színművészeti Intézet" létrejöttéhez, mint testület, vajon miért csatlakozott Vas megye is? Kisfaludy a színházépítés ötletének felvetésétől egészen 1836-ig - tehát az ominózus felszólítás időpontjáig - állandóan azon fáradozott, hogy újabb és újabb összegeket vagy másféle adományokat gyűjtsön össze. így esett, hogy például a színház kőoszlopait az apjától olyannyira elütő egyéniségű gróf Festetics László adományozta. A legnagyobb összegek az érdekelt megyékből folytak be. A költő a Dunántúlon szerteágazó rokoni és baráti kapcsolatokkal rendelkezett, ami általánosan jellemezte a korszak kis- és középnemességét. Vas vármegyében, ahol birtokai is voltak, az 1831. április 18-ai közgyűlés tárgyalta Kisfaludynak - mint több vármegye táblabírájának, illetve mint a Magyar Tudós Társaság rendes tagjának - Sümegen, 1831. március 15-én kelt, a füredi színház érdekében küldött folyamodványát." 1 Vasban Ebergényi Benedek és Niczky János alispán - az 1832-1836. évi reformországgyűlésen a megye követei 4 - valamint Szegedy József, Kisfaludy sógora voltak a költő 50
