Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - ADATTÁR - Sill Ferenc: Batthyány József kánoni vizitációja Sári-Sárváron, 1758-ban. II. rész.

SOX FERENC BATTHYÁNY JÓZSEF KÁNONI YTZITÁCIÓJA SÁRI-SÁRVÁRON, 1758-BAN. II. RÉSZ Az írott bizonyságlevelek így sorolhatók: A sárvári plébániának egykor három malma volt egymás mellett, a Gyöngyös folyón Sárvár mezőváros területén. Ezek alapításának és eredetének gyökereit nem lehet megállapítani, de a folyamatos és megszakítatlan évi adózás napjainkig, a birtoklást igazolja. Feltételezhető, hogy e malmok kezdettől fogva a plébános létfenntartását szolgálták, mert sem régebben, sem idáig a plébánia hívői a plébános részére, szolgáltatásként a szántók művelését és a gabonajárandóságot nem biztosították. Mivel ez a szerencsétlen évszázad azt hozta magával, hogy a plébánosok a malmok épületeit gondozni nem tudták, mások pénztőkéjére hagyatkoztak, csekély évi bér juttatásért [a bérlőknek] átadták. A bért most is kapják, de a malmok idegen kézre jutottak, nagy tehertétellel egyik kézből a másikba kerültek, örökjogon eltulajdonították, úgyhogy jelenleg a plébánia joga alig maradt fenn a köztudatban. Abból is ered ez, hogy hosszú ideig az előző plébánosok kezében semmi irat nem maradt, erről a jogról elégséges bizonyságlevelet az elmúlt idők jogtalanságai miatt felmutatni nem tudtak. Legújabban bizonyos iratok készültek - éspedig ezek: Az első malomról, amelyet jelenleg a patyi Eszterházy család birtokol 1656. évben. Mi a vasvári Káptalan stb. Főtisztelendő Lósy Mihály úr, az esztergomi Érseki Székesegyház kanonokja, személyesen megjelent előttünk. Ónként, szabadon előadta és bemutatta a magyar nyelvű, aláírt vallomását, amelynek tartalmát alább leírjuk. Ennek összes pontját előttünk, annak rendje-módja szerint bevallotta. Az alább írt vevőnek kérésére annak tartalmát e szavakba foglaljuk és jelen iratunkkal kiadni szándékozunk. Én Lósy Mihály Trenai Esperes és Esztergomi Nemes Káptalannak egyik személlyé adom tudására mindeneknek, az Kiknek illik, és vallom, hogy az el múlt 1652-dik Esztendőben, midőn Sárvári Plébánus voltam, menvén Nagy Szombathi Hazánkhoz, azonban valami rósz csavargó verte föll az én Sárvári Plébániámat, ki vévén belülő Kalamáris Ládámat az melyben volt több Levelek között az Sárvári Gyöngyös vizén Vass Vármegyében lévő Három malmok Levele is, Kit is el szaggatót, az mely Levélnek ereivel vettem én el az első malmot, mellyet köz nyelven Trombitás malomnak hívnak, Trombitás Mátyás maradékitul, és attam nemzetes és Vitézlő Landor Péter Urnák, Felesiginek Vitnyedi Dorkának Firul - fira Haeressinek [örököseinek], sucessorinak [leszármazottainak], legatariusainak [végrendelkezőinek], Száz Aranyat le tévén Eő kegyelme azon Trombitás Mátyás: maradékinak az mint hogy le is tett illy For46