Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)
4. szám - ADATTÁR - Orbán Róbert: „Őrségi falvak" Somogyban. - Adatok az őrségiek Somogyba településéhez a XVIII. század elején -
Ádám, Baksa István, Idősebb Nag}' István, Ifjabb Nagy István, Sipos István, Tóth János, Molnár János, Kori György, Imre Mihály, Göndör István, Kardos Máilon, Tonna János. Az összeírásokból kitűnik, hogy Magyaratádra már az 1734-es „nagy menekülés" előtt is érkeztek telepesek az Őrségből. Erre utalnak a Baksa, Sipos, Kardos, Imre és talán a Dömötör és Göndör nevek. Az Őrség és Magyaratád kapcsolatára utal az a tény is, hogy 1731 és 1736 között a falu tanítója volt a Szentpéterről érkezett Szentpéteri Mihály. 50 Az 1735-ben készült névsorban 51 a fentiek mellett új nevek (Bata János, Sipos György, Bekes János, Harsányi László, Juhász János) is feltűnnek. Közülük 3 őrségi eredetét biztosra vehetjük. Ok valószíni'íleg a közelei Orciban letelepülőkkel érkeztek. Bata Jánosról tudjuk, hogy Ispánkról Bekes Jánosról pedig, hogy Kerkáskápolnáról szökött el. Sipos György valószínűleg azonos az 1728-ban Belsőrákoson összeírt Sipos Györggyel, hiszen a későbbi névjegyzékekben nem szerepel. 1744-ben a magyaratádiak vallás gyakorlása ügyében is vizsgálat indult, de nekik sikerült megtartaniuk kis temploumkat. 5 ~ (1845-ben a régi épület helyett újat építettek.) Földeuruk a betelepítés idején Bakats Benedek, később a Szobotni család volt. Még több nevet taláhink az 1754-es összeírásban, 53 amely az alábbi családfőket nevezte meg: Harsány László, Pap István, Horváth Ferenc, Csombor István, Imre Farkas, Hollósi György, Szíjártó János, Németh Mátyás, Dömötör Ferenc, Jánosi István, Kovács János, Sipos András, Sipos Mihály, Szentgyörgyi (Sz: Györgyi) Péter, Nagy István, Tóth (Totth) György, Baksa János, Dömötör György, Róka Ádám. Kosa János, Bognár János, Esze Tamás, Farkas Péter, Baksa István, Sipos György, Tóth (Totth) Ádám, Varga István. A névsor alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a telepesek egy része az Őrség déli részéről és az azzal közvetlenül határos községekből érkezett. Beszédes név közöttük Szentgyörgyvölgyi István neve, akiről egészen bizonyosak lehetünk, hogy az Őrséggel határos, de Zala megyei református lakosságú Szentgyörgyvölgyről származott. A Szentgyörgyvölgyi név az 1754-es és az azt követő összeírásokban már lerövidülve, Szentgyörgyiként szerepelt. A Baksa, Sipos, Vörös, Kosa, Kardos ugyancsak olyan családnevek, amelyek az Őrség és a szomszédos területek református falvaiban fordult elő nagy számban. A betelepülők közül egyedül Kovács Istvánról jegyezte fel az összeíró, hogy ő Sandra települt át (transmigravit ad Sand). 54 A 18. századból legteljesebb névsort az 1767-ben készült urbárium 55 szolgáltatja: Katona István (Bükalja), Papp Ferenc (Szalafő, Szerdahely, Szerdahely, Oriszentpéter), Sánta Ferenc (Hódoson, illetve Domonkosfán a Sáncza név fordul elő, Ispánkon „Orbán alio Sánta"), Kolosi János (-), Szíjártó Ferenc (-), Tóth (Toot) Pál (x), Göndör György (Gödörháza, Szentgyörgyvölgy), Dömötör György (Szaknyér), Tóth (Toot) Ferenc (x), Kovács Ferenc (x), Kovács András (x), Sipos András (Bajánháza, Dávidháza, Nagyrákos), Sipos Mihály (Bajánháza, Dávidháza, Nagyrákos), Nagy Mihály (x), Kovács 39
