Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - ADATTÁR - Orbán Róbert: „Őrségi falvak" Somogyban. - Adatok az őrségiek Somogyba településéhez a XVIII. század elején -

Ugyanígy, az egyik Orciban élő Baksa család a Hegedűs megkülönböztető nevet, az egyik Bita család pedig a Bali nevet használta.

,iH Már a következő évben, 1735-ben négy újabb család szökött Orciba, mindegyik Belső Rákosról (mai nevén Nagyrákosról). Az új betelepülők Jenesse István, Csiszár György, Csiszár István és Soldos Márton voltak.

,ií} Az 1767-ben készült urbárium a korábbiaknál már jóval több nevet tartalmaz.

40 A növekedésnek csak egyik oka a természetes szaporodás. Az 17341735-ös nagy szökés után újabb családok is érkeztek az Őrségből. Az 1767-es úrbéri tabella alapján elmondhatjuk, hogy Orci lakossága akkor szinte teljes egészében őrségi származású volt. A legtöbb családnak - családfőnek - a származási helyét is ismerjük: Baksa Mihál (Pankasz), László György (Szalafő), Német György (Pankasz), Bornyáczki János ('?), Német János (Pankasz), Nagy János (Oriszentpéter), Ballá Moises (Pankasz), Varga György (Pankasz), Orbán János (Kisrákos), Csiszár János (Nagyrákos), Csiszár Mihál (Nagyrákos), Bita Mihál (Ispánk), Orbán Ferenc (Ispánk), Bita György (Kisrákos), Hollosi József (Kisrákos), Varga János (Pankasz), Babos István (Oriszentpéter), Zabb Mihál zsellér (?), Orbán Mihál zsellér (Ispánk), Zsoldos István zsellér (Nagyrákos). Az urbáriumban és a tizedjegyzékekben érthetően nem szerepelt a Gyenese (Jenese) család, de az anyakönyvekben már többször megjelent ez a név.*

1 A jogállását tekintve nemes, de nemesi birtokkal az Őrségben sem rendelkező család 1735-ben érkezett Orciba. Eg}

7 1737-ben felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyvben Gyeneséket is szökött jobbágyként említtették. *

a A valóságban ők nem voltak jobbágyok - nemességüket is tudták igazolni de földjük sem volt. így az Őrségben kénytelenek voltak a Batthyányiaktól bérelt földön gazdálkodni. Körülményeik nem nagyon különböztek a jobbágyokétól. A Somogyba települt Gyeneséknek kezdetben Orciban sem volt saját földjük, az Orczy báróktól kellett bérelniük. Az 1800-as évek elején máikét családot alkottak. Gvenese József és Gyenese Dániel a falu esküdtjeinek névsorában is szerepelt.*'

1 Az 1767-es úrbéri összeírásban valamilyen oknál fogva található a Páti név, pedig az anyakönyvekből tudjuk, hogy a Pankaszról - esetleg Oriszentpéterről - elszökött Pátiak folyamatosan jelen voltak a faluban. Az 1700-as évek végén tűnik fel Orciban a szintén Őrségből származó Köitye család is. Kercáról vagy Kotormányból érkeztek. Itt kell megemlítenünk, hogy az 1800-as évek elején, amikor már egyre gyakrabban találkozunk a faluba máshonnan beköltözöttek és beházasodottak neveivel is, a falu teljes „tiszti kara", tehát valamennyi esküdt, az Őrségből betelepültek utóda volt. Az Orciban letelepedők tíz éven keresztül, 1744-ig szabadon gyakorolhatták református vallásukat. Lévitát is tarthattak, templomuk is volt.** (Lehet, hogy a korábbi görögkeleti templomot vették birtokba?) Ekkor vármegyei vizsgálat kiderítette, hogy a vallásgyakorlat csupán földesúri engedélyen alapul. 1745 végén vagy 1746 elején a Kajtor nevezetű mester, - ahogy Tóth 37