Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - ADATTÁR - Orbán Róbert: „Őrségi falvak" Somogyban. - Adatok az őrségiek Somogyba településéhez a XVIII. század elején -

Meg kell jegyeznünk, hogy a dolgozatban ugyan az őrségi kitelepedéssel foglalkozunk, az esemény nem korlátozódott az úgynevezett történelmi Őrség 18 falujára. Nagy számban szöktek el Vas megyéből a lutheránus vendek is, akik részben Somogy megye nyugati részén, részben Zalában telepedtek le. Az elköltözők között ott voltak az Őrség környéki és a közeli zalai falvak reiormátusai is. SOMOGYIAK AZ ŐRSÉGBEN A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN Az őrségi és a somogyi protestánsok közös történetének egyik érdekes színfoltja a somogyiak Őrségbe telepedése az 1600-as évek végén. Le kell szögeznünk ez a megtelepedés korántsem volt tömeges, de a két terület kapcsolatainak vizsgálatakor semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül. Az 1600-as évek közepétől az őrségi reformátusság között jelentős számban tűntek fel új családnevek. Ezek egy része úgynevezett beszélő név, amely arra utal, hogy viselője vagy annak valamelyik apai felmenője, honnan érkezett vagy honnan származott. A családnevek között vannak olyanok, amelyekről biztosra vehetjük, többről pedig feltételezhetjük, hogy viselőjük Somogy megyéből érkezett. Ilyen például Visontay (Visontai) név, amely az 1700-as évek elején jelent meg a szalafői összeírásokban. Nincs kétség afelől, hogy a Somogy megyei Visontáról (ma Csokonyavisonta) érkezett családról van szó, hiszen Szalafő 1728-as összeírásában még Somogyi Gergely nevet találunk,

1 az egy évvel később készült urbáriumban pedig ugyanazon személyt „Visontay aliter Somogyi Gergely"

2 névvel jelölték. A 300 évvel ezelőtt Somogyból érkezett Visontayak pityerszeri portája - lakóház, kástu -, ma a szalafői Szabadtéri Néprajzi Múzeum részeként műemléki védelem alatt áll. Leszármazottaik - akik később más őrségi településeken (Hódos, Dávidháza, Őriszentpéter) is fel-feltűntek - ma is megtalálhatók az Őrségben. Az 1700-as évek első felében több Somogyi vezetéknevű család élt az Őrséggel szomszédos Hegyhátszentjakabon is. Összegyűjtve az Őrség és a környékbeli falvak 1659 és 1750 közötti családneveit, azt tapasztaljidt, hogy a földrajzi névből képzett családnevek között a leggyakoribb a Somogyi elnevezés. Szintén az 1700-as évek elején találkozunk először a Fok Szabadi - Fogszabadi, később csak Szabadi - névvel. Amikor 1732 augusztusában Rosty István alispán kísérletet tett az őrségi protestáns templomok - ez alkalommal még békés úton történő - „átvételére", kezdetben még tárgyalásokba bocsátkozott az őrségi falvak követeivel. A hodosiakat Könnye Ádám és Fogszabadi János képviselte ezeken a tárgyalásokon.

A 1769-ben, a kercai határ leírásánál, találkozunk ismét a Fok Szabadi János névvel. Az okirat szerint Fok Szabadi Jánosnak - aki az 1732-ben közszerepet vállaló azonos nevű személynek talán a fia lehetett - a Kerca, Dávidháza és Senyeháza közötti szőlőhegyen volt szőleje és ebből másfél köz a kercai, másfél köz pedig a dávidházi határba esett.

4 A Szalafőn, az 1700-as évek elején élt Sziliek is inkább a valaha református somogyi Szilről érkezhettek, mint az azonos nevű, de katolikus Sopron vármegyei településről. Egyelőre, semmiféle bizonyítékunk nincs rá, így 32